Ahány város, annyi probléma az Airbnb-vel: Budapest belső kerületeiben a lakóházak nyugalmának megzavarása és az utcai hangoskodás, a német városokban a feszült bérlakáspiaci helyzet továbbélezése, Amerikában az adóelkerülés. Sokan tiltakoznak, de még többen használják a közvetítőportált, az Airbnb-t. Alapítása, 2008 óta mintegy 400 millióan. Az Airbnb már csak nevében (airbad-and-breakfast = felfújható ágy és reggeli). Körkép.
Németországban pereskednek
A müncheni Közigazgatási Bíróság a minap elutasította az Airbnb keresetét, amellyel megtámadta a bajor főváros bérbeadók nevének és címének kiadására kötelező, illetve ennek nem teljesítése esetén 300 ezer eurós pénzbírsággal fenyegető határozatát.
A bajor tartományi és a müncheni önkormányzati rendeletek szerint a magánlakás használata nem rendeltetésszerű, ha évi 8 hétnél hosszabb időre idegenforgalmi célból hasznosítják. Utóbbi engedélyköteles.
Az önkormányzat becslése szerint több ezer, az Airbnb-n közvetített lakás használata rendeltetésellenes. München igyekszik fellépni a tulajdonosokkal szemben. Ebben a friss ítélet szerint az Airbnb-nek is közre kell működnie. Két héten belül információt kell szolgáltatni a kiadott lakásokról, a tulajdonosok személyazonosságáról és a kiadás időtartamáról. Továbbá ellenőriznie kell, hogy a platformon kínált ingatlanokat legálisan használják-e idegenforgalmi célra. München a bírsági siker után más szállásközvetítőket is adatszolgáltatásra akar kötelezni.
A rendeltetésszerű használat jogi definíciója tartományonként és városonként változik. Ezért a bírósági határozat csak Münchenre vonatkozik. Ennek ellenére jelzés értékű az egész ország számára. Ahogy a 2018. márciusi, hasonló tartalmú berlini ítélet is az volt.
A döntés nem a német, hanem az amerikai cég európai leányvállalatainak tulajdonosára, az ír Airbnb-re rótta az adatszolgáltatási kötelezettséget. A közvetítő portál ügyvédeinek érvelését, miszerint egy ír székhelyű cégre csak az ír jog szabályai alkalmazandóak, máskülönben tucatnyi ország előírásait kellene figyelembe vennie, ami a tevékenysége ellehetetlenüléséhez vezetne, elutasították a müncheni bírák. Az sem győzte meg őket, hogy az adatszolgáltatás aránytalanul sértené a tulajdonosok, különösen a legálisan bérbeadók személyes adatok védelméhez fűződő jogát. Ők ugyanis idegenforgalmi célú hasznosítási engedélyt igényeltek, így adataikat már ismerik a városi hatóságok – áll az ítéletben.
A határozat hivatkozik a bajor főváros nehéz ingatlanpiaci szituációjára: nagyobb a bérlakás kereslet, mint a kínálat, a bérleti díjak folyamatosan emelkednek, az átlagos jövedelemmel rendelkezőknek egyre nehezebb, a rossz anyagi körülmények között élőknek pedig lehetetlen megfizethető lakást találni. A turisztikai célú hasznosítás további csökkenti a kínálatot – áll az ítéletben.
A német városok közül Münchenben kínálják a második legtöbb, közel 9000 lakást, illetve szobát a portálon. Ezért a bírák szerint aránytalan munkaterhet tett volna az önkormányzatra az Airbnb kompromisszumos javaslata. E szerint – portugál mintára – a bérbeadóknak a városnál kellene regisztrálniuk magukat és az ekkor kapott számot fel kellene tüntetniük a hirdetésben. Így a hatáság azonosíthatná a szóban forgó lakás tulajdonosát.
Kérdés, hogy a szigor el fogja-e riasztani az illegálisan bérbeadókat. Sokan vannak. 2018-ban 37 ezer vendég érkezett közel 100 országból a platformon kínált közel 9000 lakásba.
Airbnb jó üzlet. Az átlagos havi bevétel Németországban 1600, Münchenben ennek közel duplája, 3000 euró!
A nagyvárosok támadásba lendültek
Nem csak München, más német nagyvárosok is egyre aktívabban lépnek fel a magánszállás kiadás ellen. A módszerek hasonlóak: regisztrációs kötelezettség, adók, magas bírságok, fokozott ellenőrzés.
A berliniek szemét régóta szúrják a hotel helyett magánlakások mellett döntő turisták. Szép számmal vannak. Berlini a legtöbb ajánlat Németországban: 22 ezer. A német fővárosban 2014 óta – külön engedély nélkül – csak hosszú távra szabad lakást kiadni. Nem csak a komplett ingatlanok, de még a saját használatú szoba kiadása is engedélyköteles. A regisztrációs számot pedig fel kell tüntetni a hirdetésben.
Az illegális szálláskiadók felkutatásában a lakosság segítségére építenek a városi hatóságok. Sokan élnek a lehetőséggel és anonim bejelentést tesznek az interneten. Ez és az akár 500 ezer eurós (!) bírság sokakat elriasztott. Tavaly 18%-al csökkent a kínálat.
Kölnből 5000 ajánlat szerepel az Airbnb adatbázisába. 2018 ősze óta a város 13 munkatársa próbálja felkutatni az engedély nélkül bérbeadó tulajdonosokat. Az elmúlt hónapokban 1200 lakást ellenőriztek, 140 esetben találtak szabálytalanságot és összesen 375 ezer euró bírságot szabtak ki, amelynek legmagasabb összege lakásonként 50 ezer euró. A szigor oka a Münchenhez hasonló, nehéz bérlakáspiaci helyzet. Ez indokolja azt is, hogy a város csak különleges esetekben engedélyezi a lakások idegenforgalmi vagy irodai célú hasznosítását.
Hamburg annak ellenére drágák a bérlakások, hogy az elmúlt években más német városokkal összehasonlítva sok új otthon épült. A jogszabályi előírások 2014 óta az észak-német városban is szigorúak, de konzekvens ellenőrzés híján hatástalanok. 2014-ben még csak 900 lakást kínáltak az amerikai portálon, tavaly már 7500-at! Ezzel Hamburg harmadik a német városok rangsorában. Az új évvel újabb szigorítás jön: 50 ezertől 500 ezer (!) euróig terjedő bírsággal sújtható, aki engedély nélkül évi 8 hétnél hosszabb időre idegenforgalmi célra hasznosítja az ingatlanát. A szállásközvetítők pedig csak a regisztrációs számot is tartalmazó hirdetéseket oszthatják meg a holnapjukon.
A bécsi vezetés egyelőre csak az önkormányzati bérlakások idegenforgalmi célú hasznosítása ellen lép fel. Ez is nagy kihívás. Bécs 220.000 lakással a világ legnagyobb közösségi ingatlantulajdonosa.
A németek szidják, de használják
Sok német nem szereti, ha airbnb-zők laknak a szomszédban. De legalább ennyien előszeretettel használják a kaliforniai oldalt bérbeadóként vagy turistaként. Az adatbázisban közel 100.000 németországi hirdetés szerepel, amelyekre 2018-ban 2,3 millió foglalás érkezett. 4,1 millió német pedig az Airbnb-n foglalt szállást külföldi utazásához.
New York a használatban és az üldözésben is az élen áll
Az Airbnb hazájában a New York-i lakások hozzák messze a legtöbb közvetítői bevételt a cégnek. 2018-ban több mint 1 milliárd dollárt. Szabad piacgazdaság ide, vagy oda, a „Nagy Alma” vezetése is fellép a magánlakások idegenforgalmi hasznosítása ellen. 2010 óta engedélyköteles az évi 30 nap feletti rövid távú kiadás. A renitensek 7500 dolláros pénzbírságot kockáztatnak.Az önkormányzati hatóságoknak azonban nincs elegendő kapacitásuk lefülelésükhöz. Ezért a város – Münchenhez hasonlóan – 2019 eleje óta információszolgáltatásra kötelezi a portált. Ennek nem teljesítése esetén 1500 dollár/lakás/hónap bírsággal fenyeget. A szigor oka az extrém feszült ingatlanpiaci szituációs: nagyobb kereslet, mint kínálat, elszabadult bérleti díjak. De legalább ennyire zavarja a városvezetést az illegális kiadások miatti évi 33 milliós adókiesést.
A budapesti kerületek bujtatott adóval próbálkoznak
A fővárosi kerületek a panaszok ellenére sem tiltják az Airbnb-t. Sokkal inkább potenciális bevételt látnak a magánlakások idegenforgalmi hasznosításában. Érthető, hisz Budapesten 2017-ben már magasabb volt a magán, mint a szállodai férőhelyek száma! A legújabb ötlet a parkoló-mérleg díj. A VI. kerület 2018, a VII. 2019 januárja óta alkalmazza. Lényege, hogy
minden kiadott lakáshoz garázsnak kell tartoznia, ha nincs, a tulajdonosnak fizetnie kell.
Több okból is nyilvánvaló, hogy kreatív adóról és nem a parkolási szituáció javításáról van szó. Az Airbnb-bérlők döntő része nem autóval érkezik. Ha mégis, drága parkolóházakat használnak. Ráadásul új parkolóhelyek sem lesznek. A tulajdonosok ugyanis a Terézvárosban szobánként évi 1,5, Erzsébetvárosban pedig 50 négyzetméterenként 2 millió forinttal megválthatják az esetek döntő részében hiányzó garázst.
Az intézkedés kontraproduktív lehet. Sok bérbeadót az illegalitásba hajthat. Eddig ugyanis a kerületenként változó, átlagosan 2000 forint/m²/év adó mellett megérte bejelentetten kiadni.
Jogosak a kritikák?
Sok érv szól a hatósági szigor mellett. A 2008-ban, a Szilícium-völgyben alapított Airbnb már csak nevében (airbad-and-breakfast = felfújható ágy és reggeli) őrzi az alapkoncepciót: a helyieknél megszállni, így ismerve meg egy ország, egy város, azaz a lakók kultúráját, szokásait, mindennapjait. 2018-ban a világ 191 országának 81 ezer városában kínált 5 millió lakásból 27% profiké volt, akik kizárólag turisztikai célra használták ingatlanjukat.
Ugyan azt teszik, mint egy hotel, a nélkül, hogy meg kellene felelniük a professzionális szálláskiadókra vonatkozó előírásoknak és hogy a szállodákhoz hasonló adókat fizetne.
Ha egyáltalán hozzájárulnak a közteherviseléshez, csak alacsony átalányadókat fizetnek, mint például Budapesten. Az Airbnb viszont jól keres a bérbeadóktól legombolt 3 és a turistáktól beszedett 6-12%-os közvetítői díjjal. 2018-ban 1,6 milliárdos bevétel mellett a cég tőzsdei értéke elérte a 31 milliárd dollárt.
