Hogy is van ez? És egyáltalán miért vállalná át bárki más tartozását? Van-e felszámolás során speciális rendelkezés? A jogász válaszol.
A tartozásátvállalás pénzbeli tartozások esetén egyértelműen a követeléskezelés témakörébe tartozik, az engedményezéshez és a jogátruházáshoz képest azonban itt nem a követelés jogosulti oldalán, hanem a kötelezetti oldalon történik változás. Ebben az esetben egy háromoldalú megállapodásról van szó, mivel mindhárom fél (a jogosult, a kötelezett és az új adós, amelyet átvállalónak hívunk) jogai, érdekei és kötelezettségei tekintetében jelentős változásról van szó. Ennek értelmében a tartozásátvállalás megvalósulásához a jogosult hozzájárulása elengedhetetlen.
Tartozásátvállalás esetén a jogosult a tartozás rendezését kizárólag az átvállalótól követelheti.
Az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. Lényeges szabály, hogy a tartozásátvállalással a követelés biztosítékai megszűnnek, kivéve azt a biztosítékot, amelynek kötelezettje a tartozásátvállaláshoz hozzájárul. Ennek megfelelően tehát amennyiben az adott ügylethez például kezesi szerződés kapcsolódott, úgy ezen kezesi szerződés kötelezettjének is hozzá kell járulnia a tartozásátvállaláshoz, hogy a továbbiakban is ezen kötelezettsége fennálljon. Hozzájárulással azonban az változatlan pozíciót biztosít, így például zálogjog esetén az alanyváltozásra tekintet nélkül az az eredeti ranghelyen marad fenn.
A tartozásátvállalástól eltérő jogintézmény a teljesítésátvállalás, amely során egy harmadik személy állapodik meg a kötelezettel a tartozásának átvállalásáról. Ebben az esetben a harmadik személy köteles lesz a kötelezett tartozását teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen. Teljesítésátvállalás esetén tehát nem háromoldalú megállapodásról van szó, a jogosult ebben az esetben nem követelheti a tartozást ezen harmadik személytől, az eredeti adós nem fog szabadulni a kötelezettségei alól, tehát, ha a harmadik személy nem teljesít, neki (azaz az eredeti adósnak) kell ezt megtennie, az átvállalóval szemben pedig szerződésszegés jogcímen tud fellépni.
El kell határoljuk a tartozásátvállalástól a tartozáselvállalást, mint az új Ptk. által bevezetett új jogintézményt is, melyről akkor beszélünk, ha a felek a teljesítésátvállalásról a jogosultat értesítik. Ebben az esetben az eredeti adós és a teljesítést átvállaló harmadik személy tekintetében egyetemleges kötelezettség jön létre. Tartozáselvállalás esetén az egyetemleges kötelezettet mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették, azonban a tartozás elvállalója nem jogosult beszámítani a kötelezettnek (eredeti adósnak) a jogosulttal szemben fennálló egyéb követelését. Az egyetemleges kötelezettség alapján a jogosult választása szerint anélkül követelheti a tartozás megfizetését akár a tartozáselvállalótól, akár az adóstól, hogy magához az ügylethez (tartozásátvállaláshoz) hozzájárult volna. Mivel egyetemleges kötelezettség esetén minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, valójában az eredeti egy adós helyett egy új adós is megjelenik a kötelemben. Az egyetemlegesen kötelezettekre nézve természetesen, ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik.
Ha már teljesen tisztában vagyunk az eltérő típusú átvállalásokkal, arra a kérdésre még mindig keressük a választ, hogy mégis miért vállalna át egy tartozást bárki is? Az üzleti életben erre leggyakrabban azért kerül sor, mert a tartozásátvállalás, teljesítésátvállalás nem önmagában áll, hanem azt beszámítással kombinálják, azaz az átvállalónak magának is van tartozása a kötelezett felé és ezen tartozás rendezéseként kerül sor a tartozás- vagy teljesítésátvállalásra. Ekkor pénzmozgás nélkül történik meg a tartozás rendezése az egyik oldalon, másik oldalon pedig egy alanycserével, vagy az átvállaló, mint egyetemlegesen kötelezett belépésével történik meg a teljesítés.
Éppen a beszámítással való összekapcsolás eredményezi azt a felszámolási eljárásokra vonatkozó tiltó rendelkezést, hogy ugyan mind a tartozásátvállalás, mind a teljesítésátvállalás, mind pedig a tartozáselvállalásra van lehetőség egy cég felszámolásának elrendelését követően is, azonban a felszámolás kezdő időpontját követő teljesítés során a hitelező nem gyakorolhat beszámítási jogot az általa – a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezését megelőző két éven belül vagy azt követően átvállalt, elvállalt tartozásokra, az átvállalt teljesítésre tekintettel sem, mivel ez a kielégítési sorrend megkerüléséhez vezetne.
dr. Pokó Diána
stratégiai és fejlesztési igazgató
iLex Iratminták – Joggal számíthat Ránk!
