Az államháztartás központi alrendszere májusban 324,1 milliárd forintos hiánnyal zárt, ezzel az első öt hónapban 1051,5 milliárd forint deficitet halmozott fel – erősítette meg a Pénzügyminisztérium (PM).
A koronavírus gazdasági hatásainak mérséklésére elindított gazdaságvédelmi akcióterv és a járvány elleni védekezés költségei növelték a pénzforgalmi hiányt.
Az idén május végéig 450 milliárd forintot meghaladó összeget tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, védőmaszkok, további védőeszközök, lélegeztetőgépek költségei és 590 milliárd forintnyi járványügyi eszközbeszerzésről született döntés.
A 486,7 milliárd forint beérkezett uniós bevétellel szemben, az uniós kiadások meghaladták a 967,6 milliárd forintot.
A központi költségvetés 910 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 154,3 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok 12,8 milliárd forintos többletet értek el az idén január-májusban.
Az öthavi hiány az eredeti 367 milliárd forintos éves előirányzat 286,4 százaléka, de az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) májusban másodszor módosított finanszírozási tervében 1890 milliárd forintra emelt pénzforgalmi hiánynak csak 55,6 százalékát éri el.
A központi alrendszer hiánya tavaly májusban 137,4 milliárd forint, január-májusban 176,4 milliárd forint volt.
A kormány – ahogyan a veszélyhelyzet alatt, úgy a járványügyi készültség során is – minden szükséges forrást biztosít a védekezéshez, miközben a GDP-arányos idei hiánycél továbbra is 3,8 százalékon tartható – jegyezte meg a Pénzügyminisztérium jelentése.
Az államháztartás központi alrendszere május végéig 9040,0 milliárd forint bevételre tett szert, ami 612,3 milliárd forinttal, 7,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül növekedtek a személyi jövedelemadóból, a társasági adóból, valamint a nyugdíj, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból származó bevételek.
A kiadások 10 091,5 milliárd forintot tettek ki, 1487,4 milliárd forinttal, 17,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét. Nőttek a költségvetési szervek és az uniós programok kiadásai, valamint a kamatkiadások, a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is.
A társasági adóból 156,9 milliárd forint bevétel realizálódott az első öt hónapban, 28,7 milliárd forinttal magasabb az egy ével korábbinál. Az eltérést a december havi adóelőleg-kiegészítés eltörlése okozta, ennek következtében a tavalyi negyedik negyedévi kötelezettségek befizetése idén januárban teljesült.
A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai már második hónapja jelentkeznek a pénzforgalmi adatokban – jegyezte meg a PM jelentése a személyi jövedelemadó-bevételek alakulását ismertetve. Az év első öt hónapjában 1051,4 milliárd forint volt az szja-bevétel magasabb bérkiáramlás miatt, 66,7 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi összegnél.
A jövedéki adóból származó bevétel az év első öt hónapban 2,1 milliárd forinttal 449,1 milliárd forinttal nőtt, miután a dohánytermékek adójának emelése 21 milliárd forinttal többet hozott, míg az üzemanyagok után 14,6 milliárd forinttal kevesebb adó folyt be.
A szociális hozzájárulási adóból és járulékokból a nyugdíjalapba mindössze 4,3 milliárd forinttal, az egészségbiztosítási alapba 19,6 milliárd forinttal több folyt be, miközben kiadásaik 87,4 milliárd forinttal, illetve 151,8 milliárd forinttal nőttek.
A kamatkiadások 57,4 milliárd forinttal nőttek, a bevételek 17,8 milliárd forinttal csökkentek, így 75,2 milliárd forinttal emelkedett a nettó kamatkiadás.
A költségvetés adóssága május végére 1475 milliárd forinttal nőtt ebben az évben, a forintadósság 1153 milliárd forinttal, a devizaadósság 245 milliárd forinttal nőtt, és 77 milliárd forinttal emelkedtek a deviza-államadósság kockázatainak csökkentése érdekében kötött swap műveletek után az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK) elhelyezett fedezeti összegek, az úgynevezett mark-to-market betétek.
