Szeptemberben 207,2 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere, ezzel 303,6 milliárd forintra csökkent az idei hiány a harmadik negyedév végére, ami az egész évre tervezett deficit 30,4 százaléka – erősítette meg részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium.
A központi alrendszer, ami az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás, idén január-szeptemberben 15 543,8 milliárd forint összegű bevételt könyvelt el, 1678,2 milliárd forinttal, 12,1 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.
A kiadások 15 847,4 milliárd forintot tettek ki, 485,3 milliárd forinttal, 3,2 százalékkal haladták meg a tavalyiakat.
A múlt hónapban 464,4 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ezzel az év első kilenc hónapjában összesen 931,7 milliárd forint európai uniós támogatás folyt be, miközben az uniós kiadások megközelítették az 1077,4 milliárd forintot.
A költségvetés bevételi oldalán szeptember végéig az általános forgalmi adóból az egész idei tervezett bevétel 77,5 százaléka, 3325,2 milliárd forint folyt be, 466,2 milliárd forinttal, 16,3 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában.
A személyi jövedelemadóból az éves előirányzat 75,2 százaléka, 1775,9 milliárd forint bevétel származott, 168,7 milliárd forinttal, 10,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A jövedéki adóból származó bevétel az év első kilenc hónapjában 864,1 milliárd forintot tett ki, ami 43,2 milliárd forinttal, 5,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az üzemanyagok utáni bevétel növekedését elsősorban a nagyobb fogyasztás magyarázza, a dohánytermékeknél a növekedést a növekvő forgalom mellett az adó mértékének emelése is indokolja.
A szociális hozzájárulási adóból és a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból az éves előirányzat 73,5 százaléka teljesült. A 3976,5 milliárd forint teljes összeg 369,1 milliárd forinttal, 10,2 százalékkal nőtt.
A gazdálkodó szervezetek költségvetési befizetései 113,8 milliárd forinttal 987,1 milliárd forintra nőttek, ami 13,0 százalékos emelkedésnek felel meg és az éves előirányzat 68,4 százalékát teszi ki.
A kiadási oldalon, családtámogatásokra, korhatár alatti ellátásra, illetve jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokra kifizetett összeg 1,8 százalékkal, 491,6 milliárd forintra nőtt.
Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások az év első kilenc hónapjában 330,0 milliárd forintot tettek ki, 13,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának értékét. Az emelkedést a vasúti és az autóbuszos személyszállítási költségtérítések emelkedésével magyarázta jelentésében a Pénzügyminisztérium, de a közösségi közlekedés mellett a vasúti pályahálózat-működtetési költségtérítése, valamint az elővárosi közösségi közlekedés támogatása is szerepet játszott.
A helyi önkormányzatok költségvetési támogatása 6,0 százalékkal 587,3 milliárd forintra nőtt.
A költségvetési szervek kiadásai 2019 első kilenc hónapjában 4355,1 milliárd forintot tettek ki, 5,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ebből 112,5 milliárd forinttal nőtt és 2440,8 milliárd forintot tett ki a személyi juttatásokra és szociális hozzájárulási adóra, valamint a munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg.
A költségvetés kamatbevételei a jelentés szerint 101 milliárd forinttal emelkedtek, a kamatkiadások 4,2 milliárd forinttal csökkentek, így a kamategyenleg 105,2 milliárd forinttal javult és 468,5 milliárd forintot tett ki.
A központi költségvetés adóssága az év első kilenc hónapjában 534,9 milliárd forinttal 29 223,1 milliárd forintra nőtt. A forintadósság 886,5 milliárd forinttal emelkedett, a devizaadósság 413,3 milliárd forinttal csökkent az első kilenc hónapban, és az államadósság 18,18 százalékát tette ki.
