Júniusban 213,6 milliárd forint volt az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás hiánya, ezzel az első fél évet az államháztartás úgynevezett központi alrendszere 390 milliárd forintos hiánnyal zárta, ami a 998,4 milliárd forintos éves előirányzat 39,1 százaléka – erősítette meg részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium.
Az első fél évben a központi költségvetés 467,3 milliárd forint hiánnyal zárt, míg az elkülönített állami pénzalapok 61 milliárd forint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 16,3 milliárd forint többletet mutattak.
Az általános fogalmi adóból származó bevételek 397,4 milliárd forinttal, a jövedéki adóból származók 45,3 milliárd forinttal emelkedtek az első fél évben a tavalyihoz képest.
Személyi jövedelemadóból 105,4 milliárd forinttal, míg a kapcsolódó szociális hozzájárulási adóból, illetve nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból összesen 260,1 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint az előző év azonos időszakában.
A kormány folytatja az uniós támogatások megelőlegezését, az év első hat hónapjában 710,6 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés a kedvezményezettek részére, miközben Brüsszel június végéig összesen 346,6 milliárd forintot utalt át Magyarországnak.
A központi alrendszer 2019. június végi 10 108,6 milliárd forint összegű bevételei 1044,3 milliárd forinttal, 11,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét. A 10 498,6 milliárd forint összegű kiadások mindössze 13,8 milliárd forinttal, 0,1 százalékkal emelkedtek, így az uniós programok finanszírozása is 407,8 milliárd forinttal elmaradt a tavaly első félévitől.
A pénzügyminisztériumi tájékoztató kiemelte: az év egészére továbbra is reális és elérhető a GDP arányában meghatározott 1,8 százalékos hiánycél, miközben az államadósság-mutató is tovább csökken.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjain belül kiemelkedő tétel a nyugdíjbiztosítási nyugellátásokra fordított 1702,3 milliárd forint, 2,7 százalékkal, 46 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál.
Az egészségbiztosítási alapon belül a legnagyobb kiadási előirányzatot jelentő gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett összeg 627,7 milliárd forint volt az év első hat hónapjában, ez 31,7 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. Gyógyszertámogatásra az év első hat hónapjában 188,2 milliárd forintot költött az egészségbiztosítás, ami 14,3 milliárd forinttal magasabb a tavalyi első félévinél.
A költségvetés kamatfizetése 4,6 milliárd forinttal 478 milliárd forintra csökkent, miközben a kamatbevételek 36,4 milliárd forinttal emelkedtek így a kamategyenleg 41 milliárd forinttal javult.
A központi költségvetés adóssága június végéig 165,9 milliárd forinttal nőtt. A forintadósság június végéig 553,3 milliárd forinttal nőtt, és 23 349,2 milliárd forintot tett ki, a forintrészarány elérte a teljes államadósság 80,9 százalékát. 2018 decemberében ez az arány 79,5 százalékos volt. A devizaadósság június végéig 419,6 milliárd forinttal 5305,1 milliárd forintra csökkent az elmúlt év végéhez képest beleszámítva a forint gyengülésének következtében bekövetkezett 31,5 milliárd forintos emelkedést. A devizaadósság részaránya a múlt év végi 20,0 százalékos szintről 18,4 százalékosra csökkent a teljes adósságon belül.
Június végén a lakossági állampapírok állománya 8067,9 milliárd forintot tett ki, ami 552,2 milliárd forint növekedést jelent 2018. december vége óta, ami gyakorlatilag megegyezik a nettó forintkibocsátással. A növekedést a lakossági finanszírozás arányának és futamidejének további növelése érdekében 2019. június 1-jétől bevezetett új, 5 éves futamidejű lakossági államkötvény, a Magyar Állampapír Plusz értékesítése egy hónap alatt 882,7 milliárd forintra rúgott és a július 1-én kibocsátott negyedik sorozattal együtt 1014,8 milliárd forintot tett ki – közölte a PM.
