Kezdőlap Világgazdaság Államilag elrendelt csődhullám. Ukrajnában milliók bukták el a pénzüket
No menu items!

Államilag elrendelt csődhullám. Ukrajnában milliók bukták el a pénzüket

A sokszor emlegetett ukrán tér – Majdan nemzeti zászlókkal és elkopott gumiabroncsokkal          Kép/Forrás/Oroszhírek

A bankkonszolidációban több mint száz pénzintézet szűnt meg Ukrajnában. A rendezés vesztesei a megtakarításaikat elbukó ukránok milliói lettek. A politika a korrupció elleni harcról és nyugat nyomásáról beszél. Az elemzők a politikai, és az oligarchák gazdasági érdekeit látják a háttérben. A BBC szerint ma már az adósok fehérneműjét is lefoglalják.

A BBC szerint manapság az alsóneműjük sincs biztonságban válságba került személyeknek Ukrajnában

„Hová tűnt a pénzünk? Ki tette zsebre” – teszi fel a költői kérdést Marija Klimenkova a Financial Times (FT) riporterének. A nyugdíjas könyvelő egy a sok százezer, nagyrészt középosztálybeli ukrán közül, aki a bankkonszolidáció következtében elvesztette a megtakarítását.

A 2014 és 2017 közötti reform következtében felszámolták a pénzintézetnek, ahol Marija Klimenkova 58 ezer eurója volt. 12 éves keresete, egy élet megtakarítása!

2014, Ukrajna horror éve

Az ukrán pénzügyi szektort a Szovjetunió összeomlása óta a korrupció, az átláthatatlan tulajdonosi szerkezet, az ismeretségi alapon adott kölcsönök és a pénzintézetük teljes betétállományával kereket oldó bankárok jellemzik. A mindennapos esetek ritkán vezetnek rendőrségi nyomozáshoz és még ritkábban a felelősök elítéléséhez.

Az előzmények: 2013-ban tüntetések kezdődtek, az ellenzék Janukovics távozását követelte. Janukovics Oroszországba menekült.

2014 különösen rossz éve volt Ukrajnának. Fegyveres felkelés, háborúzás kezdődött Kelet-Ukrajnában, az ország ipari centrumában. A Krím elvesztése; az ukrán áruk importját megtiltotta az addig messze legfontosabb külkereskedelmi partner, Oroszország. Mindezek hatására a nemzeti valutát, a hrivnyát háromszor kellett leértékelni néhány hónap alatt, a bankrendszer pedig az összeomlás szélére került.

Ukrajna csak az IMF mentőővének köszönhetően kerülte el az államcsődöt. Az EU és az IMF cserébe többek között bankkonszolidációt várt el az ország elnökétől, Petro Porosenkotól.

Rosszul jártak a tulajdonosok, még rosszabbul a betétesek

Kostyantyn Zhevago vagyonát 2,5 milliárd dollárra teszi a Forbes

A reform következtében megszűntetett, illetve államosított több mint 100 pénzintézet, az összes ukrán bank közel fele három csoportba sorolható: a pénzmosásra szolgáló offshore pénzintézetekbankok, amelyek mérlege jóval több kihelyezett hitelt, mint betétet mutatott fel; és az oligarchák tulajdonában álló pénzintézetek. Az oligarcháké volt az ország legnagobb bankjai közül több is. Felszámolták a 10. legnagyobb ’Finanszírozás és Hitel’, amely a bánya- és acélipari oligarcha, Kostyantyn Zhevago cégcsoportjához tartozott.

Mikola Lahun

Dmitro Firtas az FBI tartóztatta le Bécsben, 174 millió dolláros óvadékot fizetett ki

Megszűnt a 4. legnagyobb ’Delta Bank’, egy másik milliárdos, Mykola Lahun  érdekeltsége. Az akkoriban legvagyonosabb ukrán, az orosz-ukrán gázüzletből gazdagodott Dmitro Firtas tulajdonában álló a ’Nadra Bank’ sorsa pedig az államosítás lett. Firtas ez után a 24. helyre csúszott vissza a leggazdagabb ukránok listáján.

A tulajdonosoknál sokkal rosszabbul jártak a betétesek. Az állam csak 200 ezer hrivnyáig, körülbelül 6 ezer euróig térítette meg a felszámolt bankok 2 millió betétesének veszteségét. A bankkonszolidáció ennek ellenére sokban került az államnak és így az adófizetőknek. A részleges kártalanítás és az államosított bankok feltőkésítése az ukrán GDP 14 százalékát emésztette fel. Az elúszott betéteket értékével együtt az éves nemzeti termék 30 százalékára tehető az ukrán bankrendszer reformjának költsége.

Fájdalmas, de szükséges?!

Valeria Gontareva több oligarchától életveszélyes fenyegetést kapott

„Elképesztő ellenállás mellett sikerült végrehajtanunk a reformot” – mondja az FT-nek Valeria Gontareva, aki 2014 és 2017 között az Ukrán Nemzeti Bank vezetője és a reform levezénylője volt. Elmondása szerint több oligarchától életveszélyes fenyegetést kapott. „Nem meglepő, annak ismeretében, hogy a kétes ügyletekből meggazdagodott banktulajdonosok más cégeiket gyakran a betétesek pénzéből finanszírozták.” Hontareva elismeri, hogy az EU és az IMF részéről nagy volt a nyomás. „A nyugati szakértők felismerték, hogy a bankkonszolidáció elkerülhetetlen.” Ugyan így vélekedik a Lembergi Ivan Franko Egyetem közgazdász professzorasszonya, Sophia Lobozynska: „Egy beteget se hagyunk meghalni, ha van életmentő terápia, legyen bármilyen fájdalmas.”

Kizárólag a 2014-es válság a felelős?

„A befektetőknek is áldozatot kellett vállalniuk” – véli Alexander Pavlov, aki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD) az ukrán bankrendszer reformjához adott technikailag és anyagilag támogatást koordinálta. „Ha egy pénzintézet 10 százalékos infláció mellett 25 százalékos betéti kamatot kínál, világos, hogy valami nincs rendben.”

Készítette: Адміністрація Президента України, wikimedia.org/

A jelenlegi ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij szakértői bizottságot hozott létre a reform értkelésére. Ez megállapította, hogy több megszűntetett bank kizárólag a 2014-es válság és nem elhibázott üzletpolitikája, illetve szakmaiatlan hitelkihelyezések miatt került válságba.

„Túlélték volna a krízist, ha időt kapnak” – nyilatkozza a bizottság vezetője, Bohdan Danilisin az FT-nek. Julija Timosenko kormányának egykori gazdasági minisztere hozzáteszi, hogy a reform nem érte el a legfontosabb célját, nem tudta megakadályozni a külföldi tőke menekülését.

Az Ukrán Betétbiztosítási Alap vezetője, Viktor Navilov ezt azzal egészíti ki, hogy voltak betétesek, akinek sikerült kimenteniük a pénzüket, mert a hivatalos bejelentés előtt tudomást szereztek egy-egy bank megszüntetéséről. „Egyenlőbbek voltak az egyenlőknél.”

Politikai érdekek és személyes ellentétek

A károsultak többsége kétségbe vonja, hogy az objektív szempontok alapján döntöttek volna el, melyik bankot számolják fel. „Voltak politikai okokból bezáratott vagy államosított pénzintézetek” – véli Danilisinhez is.

Petro Porosenko Készítette: Адміністрація Президента України/wikimedia

Az államfő, Petro Porosenko arról beszélt a reform elindítása után, hogy nem bízik a megbuktatott államfőhöz, Viktor Janukovicshoz közel állók tulajdonában lévő pénzintézetekben – emlékeztet az ukrán közgazdász, Andrej Blinkov az FT-ben.

Igor Kolomojszkij rossz viszonyban volt az oligarchából lett milliárdos kormányfővel

Példaként Danilisin és Blinkov is a ’PrivatBank’ megszűntetését hozza fel. Ukrajna egykor legnagyobb pénzintézete a harmadik leggazdagabb ukrán érdekeltségébe tartozott, aki közismerten rossz viszonyban volt az oligarchából lett milliárdos kormányfővel, Porosenkoval.

Danilisin a megszüntetett bankok vagyontárgyainak értékesítése körüli visszaélésre is tud számos példát:

„A válság előtti érték 1-5 százalékáért adtak el a felszámolók a vagyontárgyakat, amelyeket a vevők röviddel később a krízis előtti becsült érték 50-80 százalékáért értékesítettek.”

Emberi tragédiák – politikai haszonszerzés

Oleg Dorosenko, egy 47 éves mérnök, aki családjával 363 ezer eurót vesztett, egyesületet alapított. A 140 ezer tagot tömörítő civil szervezet tanácsokat ad a károsultaknak, petíciókat ír a politikusoknak és perli a bankokat, valamint az államot.

2018-ban az Ukrán Közigazgatási Bíróság ugyan kimondta, hogy a reform felel a ’Finanszírozás és Hitel’ csődjéért, mégsem kötelezte a betétesek kártalanítására az államot. A megtakarításukat elvesztő közül 38 az öngyilkosságba menekült!

Timosenko

A károsultak többsége nem csatlakozott Dorosenko egyesületéhez. Sokan pártossággal vádolják. Az egyesület vezetője elismeri az FT-nek, hogy együttműködik Julija Timosenko pártjával. „Egy párt agyagi és infrastrukturális segítsége nélkül nem tudnánk hatékonyan képviselni a károsultak érdekeit” – magyarázza.

Timosenko az után karolta fel a károsultak ügyét, hogy a 2019-es elnökválasztáson csak 10 százalékot ért el. Parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását követeli. Ebben a kormánypárt soraiból is van támogatója: Alekszandr Dubinsky újságíró és blogger, aki korrupciós ügyekről írt tényfeltáró riportjaival szerzett magának országos hírnevet. Sokan azonban felvetik, hogy Dubinsky korábban Igor Kolomojszkij egyik cégénél dolgozott és ma is jó viszonyban van az oligarchával, aki a konszolidáció keretében államosított ’PrivatBank’ tulajdonosa volt. Kolomojszkij kártérítést, illetve a bank visszaadását követeli.

Kártalanítás nem lesz!

Hiába egy kormánypárti képviselő támogatása, az elnöki adminisztráció reakciója a kártalanítási követelésékre a sajtóban ’Kolomojszkij-törvénynek’ nevezett jogszabály elfogadása volt. Ez kizárja az államosított bankok újbóli magánosítását és a tulajdonosok kártalanítását, valamint elévültnek nyilvánította a betétesek eddig még nem érvényesített kártérítési igényeit.

A törvényt az IMF várta el a kormánytól egy korábban megítélt hitel harmadik, 5 milliárd dolláros kifizetésének fejében! Az előzménye, hogy a kormány 200 ezerről 600 ezer hrivnyára akarta emelni a betétgarancia felső határát. Az IMF-nél attól tartottak, hogy ez túlságosan megterhelné az ukrán bankrendszert, illetve a költségvetést. A ’Kolomojszkij-törvény’ végül 300 ezer hrivnyában, körülbelül 9.000 euróban állapította meg a felső határt.

„Hova tűnt a pénzünk?”

Az ukrán közösségi médiában messzire visszhangzott a hír, amikor két elkobzott kutyát akartak értékesíteni – írja az Index.

„A reform valódi célja a tulajdonosi kör koncentrálása volt a bankok közötti verseny megszüntetése érdekében” – álltja Danilisin az FT-nek. Szavai igazolására egyrészt elmondja, hogy a betéti és a hitelkamatok közötti különbség a reform után kirívóan nagyra, átlagosan 8 százalékra nőtt. Az EU-ban 3,5 százalék az átlag! Másrészt felhozza, hogy a pénzintézetek száma a reform előtti 180-ról 74-re csökkent.

A megtakarítását elvesztő Marija Klimenkova a 2.600 hrivnyás, 80 eurós nyugdíjából kellene, hogy megéljen! Ez lehetetlen, ezért a gyerekei segítségére van utalva. „Hova tűnt a pénzünk? Ki tette zsebre?” – ismétli meg a költői kérdését az Financial Times riporterének.

HR 2026: kötelező Bértranszparencia és a fiatal generációk motiválása
Nemzetközi szakmai konferencia 2025. november 17. (hétfő) a téma legkiválóbb hazai és nyugati előadóival. Vége a bértitoknak, 2026-tól egyenlő bér jár az egyenlő értékű munkáért. 2026. június 7-ig kell átültetniük a tagállamoknak a nemzeti jogba az Európai Unió Bértranszparencia-irányelvét. A magyar cégeknek ez nem csupán megfelelési kötelezettség, hanem stratégiai lehetőség is: a transzparens bérezés erősítheti a bizalmat, csökkentheti a fluktuációt, javíthatja a munkáltatói márkát és a munkavállalók motivációját.
Kérdés, hogy miként motiválhatjuk hatékonyan az Y és a Z generációt? Milyen kötelezettségeket ró a cégekre az EU-s Bértranszparencia irányelv? Melyek a hatékony bevezetés hatékony lépései? Milyen generációs igénykülönbségeket mutatnak a Bértranszparencia felmérések és miként érdemes reagálni rájuk? Mit mutatnak az osztrák és a német tapasztalatok?
Jelentkezés és részletek: azuzletkonferenciakozpont.hu/hr-konferencia-2025
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Trófeamustra a Hegyközben

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. 16. alkalommal rendezte meg a szarvasbőgési szezonban terítékre került gímbikák trófeáinak mustráját. A Hegyközi Erdészeti Igazgatóság által megszerezett program helyszíne a füzérradványi Károlyi-kastély parkja volt.

Vegyesen indítottak a vezető nyugat-európi tőzsdék

Vegyesen kezdték a kereskedést a főbb európai tőzsdék kedden. A londoni FTSE100 index 0,29 százalékkal erősödött, a frankfurti DAX index 0,04 százalékkal gyengült, a párizsi CAC-40 index pedig 0,07 százalékkal emelkedett. Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,04 százalék mínuszt jelzett nyitáskor.

Országos ellenőrzési akciósorozat indul halloween és a mindenszentek idején

Nem éri meg szabályt szegni halloween és a mindenszentek idején sem: a NAV revizorai ebben időszakban fokozottan vizsgálják a koszorú- és virágárusokat, jelmezkölcsönzőket, valamint mindenkit, aki szezonális termékekkel kereskedik; ellenőrzések országszerte várhatók.

Megjelent az Otthon Start Program feltételeinek megfelelő lakások építését támogató rendelettervezet

Hétfő este jelent meg a kormány honlapján az a rendelettervezet, amelynek célja, hogy elősegítse az Otthon Start Program feltételeit teljesítő lakások építését. A rendelet mindezt úgy tenné meg, hogy kiemelt beruházássá minősít bizonyos építési beruházásokat, valamint a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja.
Hirdetés

Hírek

Trófeamustra a Hegyközben

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. 16. alkalommal rendezte meg a szarvasbőgési szezonban terítékre került gímbikák trófeáinak mustráját. A Hegyközi Erdészeti Igazgatóság által megszerezett program helyszíne a füzérradványi Károlyi-kastély parkja volt.

Vegyesen indítottak a vezető nyugat-európi tőzsdék

Vegyesen kezdték a kereskedést a főbb európai tőzsdék kedden. A londoni FTSE100 index 0,29 százalékkal erősödött, a frankfurti DAX index 0,04 százalékkal gyengült, a párizsi CAC-40 index pedig 0,07 százalékkal emelkedett. Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,04 százalék mínuszt jelzett nyitáskor.

Országos ellenőrzési akciósorozat indul halloween és a mindenszentek idején

Nem éri meg szabályt szegni halloween és a mindenszentek idején sem: a NAV revizorai ebben időszakban fokozottan vizsgálják a koszorú- és virágárusokat, jelmezkölcsönzőket, valamint mindenkit, aki szezonális termékekkel kereskedik; ellenőrzések országszerte várhatók.

Megjelent az Otthon Start Program feltételeinek megfelelő lakások építését támogató rendelettervezet

Hétfő este jelent meg a kormány honlapján az a rendelettervezet, amelynek célja, hogy elősegítse az Otthon Start Program feltételeit teljesítő lakások építését. A rendelet mindezt úgy tenné meg, hogy kiemelt beruházássá minősít bizonyos építési beruházásokat, valamint a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja.

Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Már több tízezren használják az MVM mesterséges intelligencia alapú rezsiasszisztensét

Alig több mint egy hónapja indult el és már több tízezren használják az MVM Csoport új, mesterséges intelligencia alapú ügyféltámogató megoldását, az úgynevezett REZSIŐR az ügyfeleknek segít a rezsicsökkentéssel, valamint az áram- és földgázszámlákkal összefüggő kérdésekben.

Varga Mihály: a 2024-es év a magyar gazdaságban az infláció leszorításának éve volt

Az MNB az elmúlt fél évben folytatott, kiszámítható monetáris politikája elősegítette az infláció fokozatos közeledését a 2-4 százalékos jegybanki toleranciasávhoz.

DH Groupként folytatja tevékenységét a Duna House Group

Jelenleg a DH Group konszolidált árbevételének több mint 70 százaléka külföldi piacokról származik, és a tisztított EBITDA több mint 80 százalékát a pénzügyi közvetítési szegmens adja.
Hirdetés

Gazdaság

Tisztázzuk a vagyonadó terveket: ma egymilliárdosnak lenni már nem akkora szó, mint tíz éve

Ma már nagyjából 7000-10.000 magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30.000 fő rendelkezik egymilliárdot meghaladó teljes vagyonnal, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.

Oda az MBH kapcsolat, de marad a régi gondoskodás

Megújul a Gondoskodás Egészség- és Nyugdíjpénztár – megszűnik az MBH-val való együttműködés A mai nap első híre az volt, hogy az MBH Bank felülvizsgálta és...

Csodánkra jár a világ: a vagyonosodás tempójában világcsúcs ütemet diktálunk, a Blochamps prognózisa már 2019-ben előre látta

A Blochamps Capital szakembere arra figyelmeztet, hogy a hazai vagyonosodás üteme nemzetközi összevetésben is kiemelkedő

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.