A világ második legvonzóbb befektetési célpontja lett Közép- és Kelet-Európa – közölte az EY nemzetközi tanácsadó cég. Tavaly a legtöbb európai működőtőke-befektetés Nagy-Britanniába irányult, Magyarország a 15. helyen áll a rangsorban.
Az EY European Attractiveness Survey című felmérése szerint Európában hat év után mérséklődött először a működőtőke-befektetések (FDI) száma, azonban a 6356 lezárt projekttel így is az elmúlt húsz év második legjobb eredményét produkálta a kontinens.
Kiemelték, Nyugat-Európa továbbra is a legvonzóbb terep világszerte a befektetők számára, 56 százalékuk sorolja a három legnépszerűbb célpont közé.
A felmérés eredménye alapján Közép- és Kelet-Európa már a második legvonzóbb régió, megelőzve Észak-Amerikát és Kínát is.
A legtöbb európai működőtőke-befektetés továbbra is az Egyesült Királyságba irányult, a küszöbön álló Brexit miatt azonban érezhető a beruházók bizonytalansága. A brit piacot Franciaország, majd Németország követi a rangsorban. Magyarország a 15. helyen áll a tavaly elért 101 FDI-tranzakcióval – közölte az EY.
Kimutatták, hogy Európában a technológiai szektor továbbra is virágzik. 2018-ban 1227 munkahelyteremtéssel járó beruházás történt, ami az öt évvel ezelőtti érték duplája. A növekedés elsősorban az amerikai befektetőknek volt köszönhető, akik az összes tranzakció 37 százalékáért feleltek. Ugyancsak erős volt a külföldi beruházási kedv olyan, hagyományosnak mondható európai iparágakban is, mint a szállítmányozás, a gépipar és a vegyipar.
Sánta Miklós, az EY nemzetközi adózással foglalkozó vezetője kifejtette, Közép- és Kelet-Európa az elmúlt harminc évben befektetési szempontból a kontinens műhelyeként működött. A szűkülő munkaerőpiac és az emelkedő bérek miatt azonban ez megváltozott, Közép-Európa már Nyugat-Európa elővárosa.
Sánta Miklós elmondta, hogy egyre több a jelentős hozzáadott értékkel bíró befektetés, így a munkaintenzív, alacsony bérekre építő FDI-projektek Európában is mindinkább dél és kelet felé irányulnak.
A felmérést a CSA Institute végezte 2019. január és február között 506 nemzetközi döntéshozó megkérdezésével.
