A fenntartható költségvetési politika hozzájárult a koronavírus-járvány negatív gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítéséhez – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzésében.
Az ÁSZ szakemberei közpénzügyi szempontból vették górcső alá a központi költségvetés fenntarthatóságát támogató és veszélyeztető leglényegesebb tényezőket.
Kiemelték, hogy 2011-től – a Covid-19 járvány megjelenéséig – a lakossági megtakarítások egyre nagyobb szerepet játszottak az államadósság finanszírozásában, az államadósság-mutató folyamatosan javult, ezért a járvány következményeként kialakult recesszióban továbbra is kulcskérdés a háztartások növekvő pénzügyi vagyonának bevonása az államadósság finanszírozásába.
A költségvetés fenntarthatósága úgy is megvalósult, hogy az elmúlt években a Magyarországnak járó uniós támogatások jelentős részét a magyar költségvetés megelőlegezte, az Európai Unió általi megtérítés üteme viszont elmaradt a tervezettől – tették hozzá.
A számvevőszéki elemzés rámutat arra is, hogy bár 2011 óta a nominális államadósság folyamatosan növekedett, a GDP gyorsabb ütemű növekedésének köszönhetően az államadósság-mutatók töretlenül javultak. A Covid-19 járvány hatására csökkenő GDP, illetve az emelkedő pénzforgalmi és maastrichti hiány miatt azonban 2020-ra a kedvező tendencia megszakad.
Az ÁSZ szerint a stratégiai célok elérése érdekében hozott intézkedések mérsékelték az államadósság kockázatait.
Különösen a devizahányad csökkentése és a lakossági finanszírozás erősítése terén történt komoly előrelépés, viszont az állampapírok átlagos futamidejének növelésében még további intézkedések szükségesek.
A külső versenyképesség 2015-2018 között – az exportpiaci részesedés és a nettó nemzetközi befektetési pozíció alapján – összességében kedvezően alakult, 2019-ben viszont a folyó fizetési mérleg egyenlege negatív volt, ami az import – exportnál gyorsabb – növekedésének kockázatát, a GDP növekedésének mérséklődését hordozhatja magában.
A Covid-19 járvány a fizetési mérleg alakulására is negatívan hatott, ezért különös jelentőséggel bír a kis- és középvállalkozások exporttörekvéseinek támogatása, az export nagyfokú földrajzi koncentrációjából fakadó kitettség csökkentése, valamint a kutatás-fejlesztési támogatások növelése – mutatták ki az ÁSZ elemzői.
