Továbbra is fennmaradt az intenzív gazdasági növekedés, a 2022-es évről eddig rendelkezésre álló adatok alapján a gazdasági folyamatok jellemzően kedvezően alakultak. Az idén alapvető kihívást jelent a fenntartható gazdasági növekedés megvalósítása – áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzésében.
Az idén a költségvetési politika számára egyaránt kiemelt szerepe lesz a fenntartható gazdasági növekedés biztosításának, valamint a pénzügyi sérülékenység további csökkentésének – hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék.
Emlékeztetnek rá, a 2021-ben elért 7,1 százalékos gazdasági növekedés az előzetes becslések alapján az Európai Unió tagországaihoz képest is jelentős mértékű volt.
Az idén a gazdasági növekedést meghatározó területeken jellemzően kedvező folyamatok láthatók. A GDP volumene az első negyedévében 8,2 százalékkal nőtt. Az ipari termelés, a kiskereskedelmi forgalom volumene tovább bővült, illetve javultak a foglalkoztatottsági mutatók. A kiskereskedelmi forgalom volumenének folyamatos növekedése azt jelzi, hogy a lakosság fogyasztási kereslete bővül a rendelkezésre álló pénzügyi források révén. Ebben meghatározó szerepet játszanak a lakosság jövedelmét növelő kormányzati intézkedések – írták.
Az év további részében a gazdasági növekedést várhatóan támogatja a belső kereslet stabilan magas szintje – tették hozzá.
A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege ugyan negatív értéket mutatott az első három hónapjában, de kedvező folyamatot jelent az export folyamatosan magas növekedési üteme. A 2022. évben, hasonlóan az előző év második félévéhez, alapvető kockázatot jelent az infláció növekedése, valamint a negatív világgazdasági kockázatok alakulása. E kockázatokat tovább erősítette az orosz-ukrán konfliktus – áll a közleményben.
Az első három hónapban az államháztartás központi alrendszerének bevétele és kiadása is meghaladta a költségvetési törvényben meghatározott előirányzat időarányos értékét. A bevételek esetén meghatározó jelentőségű, hogy az áfa-bevételek teljesülése az I. negyedévben az időarányos értéket 123,9 milliárd forinttal meghaladta. A kiadások időarányos értéket meghaladó teljesülésében szerepet játszott az uniós programok bevételeinek és kiadásainak különbségéből adódó megelőlegezés (983,5 milliárd forint értékben), valamint egyedi tényezők, mint például a 13. havi nyugdíj előrehozott kifizetése, valamint a családok részére nyújtott szja-visszatérítés – áll a közleményben.
