Oroszország ukrajnai háborúja a globális élelmiszer-, energia- és pénzügyi piacokon olyan vihart okozott, amely azzal fenyeget, hogy világszerte emberek milliárdjainak életére lesz negatív hatással – áll az ENSZ új jelentésében.
A CNBC által szemlézett jelentés szerint ezek a rendszerek már így is óriási terhelésnek voltak kitéve a koronavírus-járvány, valamint az éghajlatváltozás és más történelmi kihívások miatt.
De nagymértékben súlyosbította őket Oroszország ukrajnai inváziója a régió fontos nyersanyagexportőrként betöltött szerepe miatt, valamint a Moszkva elleni példátlan szankciók hatása, amelyek kibillentették a globális piacokat az egyensúlyukból.
Oroszország és Ukrajna a Föld búza- és árpamennyiségének mintegy 30 százalékát termeli, és 36 ország – köztük a Föld legszegényebb országai – által vásárolt búza nagy részét biztosítja.
Oroszország emellett a világ első számú földgázexportőre és második legnagyobb olajexportőre volt, mielőtt megszállta Ukrajnát. Oroszország és Fehéroroszország a világ műtrágyájának nagyjából egyötödét is exportálja.
A háború következtében az élelmiszerárak az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete által valaha mért legmagasabb szinten vannak, 34 százalékkal magasabbak, mint tavaly ilyenkor.
A nyersolaj ára eközben 60 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, a műtrágya ára pedig több mint kétszeresére nőtt.
“A háború hatása globális és rendszerszintű” – mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a jelentésről tartott tájékoztatón.
Guterres szerint 1,7 milliárd ember van “nagymértékben kitéve” az orosz háború globális élelmiszer-, energia- és pénzügyi rendszerekre gyakorolt hatásainak. Az ENSZ-jelentés megjegyzi, hogy “ebből az 1,7 milliárd emberből 553 millió már most is szegény, és 215 millió már most is alultáplált“.
A többrétegű válság a világot “egy globális adósságválság szélére sodorta” – áll a jelentésben. A jelentés idézte az ENSZ legújabb kutatását, amely szerint a háború a világgazdaság GDP-növekedését egy teljes százalékponttal fogja csökkenteni.
“Az infláció növekszik, a vásárlóerő erodálódik, a bruttó kilátások csökkennek, a fejlődés megakad, és egyes esetekben a nyereségek visszaszorulnak. Sok fejlődő gazdaság fuldoklik az adósságban, a kötvényügyletek már tavaly szeptember óta emelkednek, ami most megnövekedett felárakhoz és árfolyamnyomáshoz vezet”
– mondta Guterres.
“Ez pedig az infláció és a stagnálás, az úgynevezett stagfláció potenciális ördögi körét indítja el” – tette hozzá.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter sok hasonló aggodalomnak adott hangot szerda reggel, amikor azt mondta, hogy minisztériuma a globális stagnálási ráták növekedésének kockázatára fogja fordítani a figyelmét.
“Amiatt, hogy az energiakészletek csökkennek és az energiaárak emelkednek, hogy Ukrajna és Oroszország adja a globális élelmiszerexport több mint 20 százalékát, egekbe szökő búza- és kukoricaárakat látunk” – mondta Yellen az Atlantic Council, egy washingtoni székhelyű, nemzetközi ügyekkel foglalkozó agytröszt konferenciáján.
Yellen a világjárvány, a megszakadt ellátási láncok, a nyersanyagok iránti heves kereslet és Oroszország ukrajnai inváziója kombinációját tette felelőssé az élelmiszerárak folyamatos emelkedéséért.
Az élelmiszerárak megugrásának egyik fő oka a műtrágya globális hiánya. Oroszország és Fehéroroszország exportálja ugyanis a műtrágya előállításához elenegedhetetlen kálium-karbonát mintegy 40 százalékát a világba.
A kálium-karbonátot azonban jelenleg az USA és szövetségesei gazdasági szankciókkal sújtják, mivel a Biden-kormány igyekszik elszigetelni Moszkvát a világpiacoktól.
“Különösen Európában, amely a legsebezhetőbb, aggódom a recessziós kilátások miatt” – tette hozzá Yellen.
Yellen a jövő héten tervezi megvitatni a súlyosbodó élelmezésbiztonsági válságot, amikor a G7, a G20, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel találkozik.
