Brüsszelben teljes gőzzel folyik az egyeztetés az Európai Parlament (EP) a Tanács és a Bizottság között a 1.800 milliárd eurós 2021-2027-es költségvetésről és a COVID-konjunktúracsomagról. A képviselők első olvasatban elutasították mindkettőt. Jelentős módosításokat követelnek – továbbra is.
Merev frontok
Hat héttel a tagállami vezetők maratoni vitát követő megegyezése után veszélybe került az EU hét éves költségvetése és a részben ebbe integrált gazdasági élénkítőcsomag. Az EP első olvasatban nagy többséggel elutasította mind a kettőt. A Tanács, a Bizottság és a frakciók is hosszú tárgyalásokra számítanak. Ezért
a zárószavazásra csak novemberben vagy decemberben kerülhet sor.
A tagállami kormányok képviselői kevés mozgásteret látnak lényeges módosítására. „A tervezet hosszú és nehéz tárgyalások után született meg. Sok ország nehezen bólintott rá. Ha akárcsak egy elemét is kivesszük a helyéről, összedől az egész” – érzékelteti a helyzetet a Tanács elnöke, Charles Michel a Zeitnak. „A válság egyre mélyül, mihamarabb cselekedni kellene. Nincs időnk további tárgyalásokkal hónapokat elveszteni” – teszi hozzá a vezető német közéleti hetilapnak.
Mindez nem hatja a meg a jelentős változtatásokat követelő strasbourgi képviselőket. „Módosítások nélkül ismét nemmel fogunk szavazni” – nyilatkozta a Zöld frakció tárgyalási főképviselője, Rasmus Andersen. A három nagy frakció Ursula von der Leyennek, a Bizottság elnökének és Angele Merkelnek, az EU soros elnökségét ellátó Németország kancellárjának címzett levélben összegezte legfőbb követeléseiket.
A konzervatívok, a szociáldemokratás és a zöldek leginkább a klímavédelemre, a k+f szektorra, az egészségügyre és az oktatásra akarnak több forrást. Elvi kérdésnek tartják, hogy a EU normáit megsértő tagállamok elessenek a források egy részétől. Konkrétan az igazságszolgáltatás függetlenségének és a sajtó szabadságának megsértésével vádolt Lengyelországra és Magyarországra gondolnak. „A tagállami vezetők felismerték a helyzet súlyosságát és gyorsan cselekedtek. Nagyobb élénkítőcsomag-javaslatot tettünk a képviselők elé, mint amit Kínában vagy az USA-ban elfogadtak” – mondta a Tanács elnöke, Charles Michel a vétóval fenyegető strasbourgi megszólalásokra reagálva a Süddeutsche Zeitungnak.
Elutasítás után tárgyalás
Az Európai Parlament első nekifutásra, nagy többséggel, 465-150 szavazati aranyban elutasította a Bizottság és a Tanács javaslatcsomagját. Egyúttal elfogadott egy eljárást, amely a három nagy frakció sarokpontjait összegezve további tárgyalásokra hatalmazza fel az illetékes strasbourgi bizottságot.
Von der Leyen megértésének adott hangot. Elmondva, hogy a korona-csomagban maga is több forrás szeretett volna a képviselők által forszírozott területekre: „A tagállami vezetők kompromisszuma keserű pirula. De tudomásul vettem, hogy ennél többet nem lehetett elérni.”
„Nem vagyunk készek lenyelni a keserű pirulát.” Nem kész, kőbe vésett csomagot, amire csak igent vagy nemet mondhatunk, hanem érdeme beleszólást akarunk” – reagált a szavazás után az Európai Parlament elnöke David Sassoli a Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) a Bizottság elnökének szavaira.
A konzervatív frakció vezetője, a német Manfred Weber kompromisszumkészebb hangot ütött meg az egyik német közszolgálati tévének nyilatkozva (ZDF): „A következő heteket intenzív tárgyalásokkal fogjuk tölteni. Megoldást fogunk találni.”
A tét ezermilliárdokban mérhető
A tárgyalások tétje minden idők legnagyobb, 1.074 milliárd eurós 7 éves uniós költségvetés és a 750 milliárdos COVID-konjunktúracsomag elfogadása. Előbbi forrását a tagállami hozzájárulások, utóbbiét a Bizottság hitelfelvétele adná. Az EU történetében először saját közterhet vetne ki a jövő évtől a hitel törlesztésének finanszírozására: Az uniós előírásoknál megengedőbb szabályozás mellett gyártott külföldi termékek importja utáni környezetvédelmi vámot kellene fizetni. A kizárólag digitális tevékenységet végző cégeknek, mint például a Facebook és az Amazon speciális, digitális adót kellene leróniuk. A részletek kidolgozása a Bizottság feladata lenne.
