Az éves önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) hozamok minden tárgyévet követő év első felében jelennek meg az MNB honlapján. Az idei hozamok részleteire ugyan még egy kicsit várnunk kell, azonban addig is érdemes tisztázni a kamatokkal kapcsolatban néhány dolgot.
Elsőként nézzük meg azt, hogy mit érdemes tudni az ÖNYP-k hozamáról!
Mitől függ az önkéntes nyugdíjpénztár hozama?
A kérdés amennyire egyszerűnek tűnik, annyira összetett. Elsősorban ugyanis attól függ, milyen portfóliót választottunk. Ezek lehetnek különböző kockázati szintű befektetési csomagok (általában 3-4 ilyen áll rendelkezésre, pénzintézettől függően), amelyek az alacsony kockázatú befektetésektől-, a közepesen át egészen a magasig terjednek.
Alapesetben egy alacsonyabb kockázatú portfólió a biztonságért cserébe alacsonyabb hozamot fog csak hozni. Egy kockázatosabb befektetéssel ugyanakkor, nagyobb hozamra számíthatunk. Ez persze nem azt jelenti, hogy a magasabb kockázatú portfóliók biztosan pozitív hozamokat termelnek, sőt.
Mint minden hosszú távú megtakarítás esetében – mint amilyen az ÖNYP is – az éves hozamok terén lehetnek ingadozások. Ebben pedig semmi meglepő sincs, hiszen a legtöbb befektetés nem exponenciálisan növekszik, hanem hol negatív-, hol pozitív hozamokat termel – attól függően, hogy az adott alapkezelő hogyan teljesít.
Azonban, míg a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla esetében relatíve nagy mozgásterünk van – hiszen nemzetközi kötvényeket, részvényeket is vásárolhatunk – az ÖNYP-nél ez nem mondható el.
Az önkéntes nyugdíjpénztári hozamok ugyanis szinte kizárólag csak a magyar gazdaság teljesítményétől függnek, mivel a magyar piacon elérhető állampapírokba, részvényekbe fektetik a megtakarítást.
Például klasszikusan ilyen veszteséges év volt a 2018-as, amikor az éves hozamszint szinte minden alapkezelő esetében negatív volt. Ezt a hullámzást azonban jól kiegyenlítette a 2019-es esztendő, ahol egy közepes kockázatú portfólióval már sok esetben 8-10%-os hozamot lehetett realizálni.
Épp ezért nem érdemes csupán 1-1 évet alapul venni, hanem meg kell vizsgálni a hosszabb távú, 10-15 éves hozamrátákat is.
Hogyan lesz pozitív a hozam, a negatív év(ek) ellenére?
A kérdés jogos, ugyanakkor egy picit összetett. Ahhoz, hogy ezt pontosan megértsük, először is tisztában kell lennünk a kamatos kamat elvével.
A kamatos kamat elve
A kamatos kamat működését legjobban egy egyszerű példával tudjuk megmutatni.
Tegyük fel, hogy fix, évi 5%-os kamatra lekötünk 1 millió forintot 10 évre. Az első év végére a megtakarításunk 1.050.000 forint lesz. Azonban nem az 1 millió forint kamatozik tovább a második évben, hanem már az 1.050.000 forint.
Így a második év végére 1.050.000 x 1,05, vagyis 1.102.500 forintunk lesz. Ezt így végigmatekozni meglehetősen időigényes lenne, azonban szerencsére van egy viszonylag egyszerű képlet, amivel ezt ki lehet számolni.
Tn=T0 x (100 +P/100)n
- Ebben az esetben a T0 a kezdőtőkét jelöli, vagyis az 1.000.000 forintot.
- A hozamot a P jelöli, ami jelen esetben 5%
- n = az évek száma, a példában 10 év
Nekünk tehát a végeredményre, Tn-re van szükségünk.
Tn = 1.000.000 x (100+5/100)10 = 1.628.894 forint. Ennyi pénzünk lesz tehát 10 év múlva, összesen.
Ez persze egy nagyon sarkos, és egyszerű példa volt és az ÖNYP esetében nem is tudunk fix hozammal számolni, azonban a metodika ebben az esetben is hasonló.
Viszont, ami a nyugdíjcélú öngondoskodás szempontjából még nagyon fontos, hogy a hozamokat nem csupán a kamatos kamat növeli, hanem az évenként igényelhető adójóváírás is.
Az adójóváírás még tovább növeli a nyugdíj megtakarításunk összegét
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításra évente maximálisan 150 ezer forint igényelhető vissza, adójóváírás formájában. Ez tehát azt jelenti, hogy akár +150.000 forinttal nőhet a befektetésünk, ami szintén kamatosan kamatozik.
Ehhez az összeghez nem kell mást tennünk, mint évente legalább 750.000 forintot befizetni a megtakarítási számlára. Ezt megtehetjük 62.500 forintos havidíjjal, vagy alacsonyabb havi befizetéssel és egy egyszeri nagyobb kiegészítő befizetéssel is, a lényeg, hogy éves szinten a már említett összeget tegyük félre nyugdíjas éveinkre.
Fontos, hogy ezt az adójóváírást évente, az adóbevallásban igényelni kell, más esetben nem kapjuk meg a pénzt.
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításunk mértéke, tehát igazából négy dologtól függ.
- Mennyi pénzt fizetünk be havonta
- Mekkora volt az éves hozam (illetve hogy az pozitív-, vagy negatív volt-e)
- Igényeltük-e az adójóváírást
- Mekkora volt az adójóváírás mértéke, és az mennyi hozamot termelt.
Megjegyzés: amennyiben szükségünk lenne rá, a hozamokat kivehetjük a pénztárból 10 év után, adómentesen. Ezt követően a hozamokat 3 évente vehetjük ki anélkül, hogy bármilyen adó terhelné. Ez azonban csak a hozamokra vonatkozik, a tőkére nem – az után ugyanis (nyugdíjcélú megtakarításról lévén szó) – adót kell fizetnünk, ha nem a nyugdíjba vonulás után vesszük fel.
Mire érdemes odafigyelni a hozamon kívül az ÖNYP kiválasztása során?
Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a számunkra megfelelő pénztárat, nem elég csupán a hozamrátákat figyelembe venni. Érdemes megvizsgálni mellette
- a költségeket,
- és a pénzintézet nagyságát, múltját (ahova szeretnénk befektetni a pénzünket).
Vizsgáljuk meg néhány szó erejéig a költségeket. Ha ugyanis 8%-os éves hozam mellett van 4% éves költségünk, úgy 4% hasznunk lesz. Azonban 7%-os éves hozam mellett 2%-os költséggel számolva a hasznunk már 5%. A költségek mértéke tehát nagymértékben befolyásolja a tényleges hozamainkat.
Jó, hír, hogy 2020. márciusa óta, a nyugdíjbiztosítások mellett már az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is bevezették a TKM-et (teljes költségmutató), ami átláthatóvá és összehasonlíthatóvá tette az egyes termékek költségszerkezetét.
A pénzintézet múltja és nagysága pedig azért fontos, mert az esetlegesen csökkenő taglétszám, és befizetés ellenére sem okoz nekik problémát, hogy kifizessék számunkra a nyugdíj megtakarításunkat.
Végső gondolatok
Ahogy a fentiekből is jól látszik, egyáltalán nincs könnyű dolga annak, aki a megtakarítását önkéntes nyugdíjpénztárba szeretné fektetni, hiszen rengeteg szempontot figyelembe kell venni a megfelelő pénzintézet kiválasztása során. A fent leírtakat inkább mankóként érdemes használni.
Ami a legfontosabb, hogy mindenképpen hosszú távon kell figyelembe venni a hozamokat.
Nem szabad egyetlen rossz év után azonnal szerződést bontani, hiszen azzal csak további veszteségek érnek bennünket – így pedig a nyugdíjas éveinkre sem lesz elegendő plusz pénzünk.
