Az orosz központi bank az ukrajnai invázió óta a legmagasabb szintre emelte az irányadó kamatlábat, miközben a túlfűtött gazdaság lehűtéséért küzd.
Az orosz jegybank pénteken már a harmadik egymást követő ülésen emelte a hitelfelvételi költségeket, 19 százalékról 21 százalékra. Az irányadó kamatláb utoljára 2022 február végén volt ilyen magasan, amikor a központi bank ellensúlyozta a rubel zuhanását, ami az ország Ukrajnával szembeni elhúzódó háború kezdetét követte.
A The Wall Street Journal tudósítása szerint, miközben a világ nagy részén lehűlt az áremelkedés, és a kamatlábak csökkennek, az orosz infláció idén újraéledt, mivel a kormány több munkaerőt és egyéb erőforrást fordít az Ukrajna elleni támadás fenntartására. „A gazdaság túlfűtöttsége erősebbnek bizonyult, ami gyorsabb árnövekedéshez vezetett” – mondta Elvira Nabiullina, az Orosz Nemzeti Bank kormányzója újságíróknak.
A központi bank szerint a háztartások jövőbeli inflációval kapcsolatos várakozásai „jelentősen megemelkedtek”, amit Nabiullina annak tulajdonított, hogy az árak négy éve a kitűzött célnál gyorsabb ütemben emelkednek. Arra is figyelmeztetett, hogy a gyors áremelkedés hosszabb ideig történő eltűrése „veszélyes helyzethez” vezethet. A központi bank jövőre nem számol az irányadó kamatláb nagy csökkentésével, előrejelzése szerint az átlag 17% és 20% között lesz, majd 2026-ra átlagosan 12% és 13% közé esik vissza.
A fogyasztói árak szeptemberben 8,6%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ami lassulást jelent az előző hónaphoz képest, de jóval meghaladja a központi bank 4%-os célját. Mivel a kormány 2025-ben a katonai kiadások emelését tervezi, ezért az inflációs nyomás várhatóan nem fog hamarosan lehűlni. Az orosz jegybank figyelmeztetett, hogy a gazdaság más területein a kereslet visszafogása érdekében tovább emelheti az irányadó kamatlábat.
Az inváziót követő kezdeti emelést követően a központi bank folyamatosan csökkentette az irányadó kamatlábat, amit az infláció lehűlésével 2023 közepén 7,5%-ra csökkentett. Minél tovább tartott azonban a háború, annál nagyobb követelményeket támasztott az orosz gazdasággal szemben. A háború fenntartásához szükséges fegyverek és felszerelések gyártása által fellendítve az orosz gazdaság 2023-ban gyorsan növekedett, és az idei év első felében is folytatódott a bővülés. A Nemzetközi Valutaalap ezért a héten 3,2%-ról 3,6%-ra emelte az ország gazdasági növekedésére vonatkozó 2024-es előrejelzését, miközben a jövő évre vonatkozó előrejelzését 1,5%-ról 1,3%-ra csökkentette.
A kormány azt tervezi, hogy 2025-ben az éves gazdasági teljesítmény több mint 6%-át katonai célokra fordítja, ami jelentős emelkedés az idei évhez képest, amikor a kiadások csökkentését tervezték. „A további költségvetési kiadások és a szövetségi költségvetési hiány 2024-ben ezzel összefüggésben bekövetkező növekedése inflációbarát hatással bír” – jelezte finoman a központi bank.
A kormány havonta akár 30 ezer potenciális munkaerőt is toboroz, vagyis kivon a termelésből a háborúhoz. Ez rekord szűkösséget eredményezett a munkaerőpiacon: a munkanélküliségi ráta augusztusban mindössze 2,4% volt, miközben a bérek ugrásszerűen megemelkedtek. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerint a gazdasági növekedést az is ösztönözte, hogy Oroszországnak alternatívákat kell előállítania a nyugati szankciók miatt elzárt áruk helyett. A központi bank szerint a gazdaság most lassul, de ez nem a kereslet lehűlése miatt van, hanem azért, mert a gazdaság az áruk és szolgáltatások nyújtására vonatkozó kapacitásának határához érkezett. „A munkaerőhiány problémája még súlyosabbá vált” – mondta ezzel kapcsolatvan az Orosz Nemzeti Bank kormányzója.
Fotó:wikipedia/Ludvig14
