A Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan átfogóan áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelezést érintő makroprudenciális eszközeit (vagyis azokat a szabályokat, amelyek a pénzügyi stabilitás megőrzését célozva nem egy-egy bankra, hanem a teljes pénzügyi rendszerre vonatkozóan korlátozzák a túlzott kockázatvállalást), majd több, a pénzügyi stabilitást erősítő módosításról döntött. Ennek értelmében 2026. január 1-jétől a bankoknak minden, lakó- és kereskedelmi ingatlan fedezete mellett nyújtott hitel után 1-1 százalékos rendszerkockázati tőkepuffert kell képezniük. Szintén változás, hogy a jövedelemarányos eladósodottsági mutató magasabb szintű kihasználásához szükséges jövedelmi küszöb 800 ezer forintra emelkedik.
A hitelezési folyamatok egyszerűsítése érdekében a jegybank 2025 szeptemberétől eltörli az elsőlakás-vásárlókra vonatkozó, kedvezőbb hitelfedezeti előírásokhoz kapcsolódó életkori korlátozást. Az MNB közleménye szerint emellett 2026 októberétől a jelzáloghitelek stabil finanszírozására vonatkozó szabályok is szigorodnak.
Az intézkedéseket az MNB az ingatlanpiaci kockázatok növekedésére és a bankokkal folytatott rendszeres konzultációk tapasztalataira alapozva hozta meg. A változtatások célja a pénzintézetek ellenálló-képességének növelése, a finanszírozási struktúra erősítése és a hitelpiaci működés gördülékenységének fenntartása.
A lakáspiacon tapasztalható élénkülés, valamint a kereskedelmiingatlan-szektor kockázatai miatt a jegybank átalakítja a rendszerkockázati tőkepuffer szabályozást. A 2024. júliusában életbe lépett keretrendszer helyébe 2026-tól egységes, szektorális előírás lép, amely minden Magyarországon bejegyzett zálogjoggal fedezett lakó- és kereskedelmi ingatlanhitelre vonatkozik. Az MNB hangsúlyozza: a bankok erős tőkehelyzete miatt a módosítás nem rontja a hitelezési kapacitást, ugyanakkor célzottan növeli a biztonságot a kockázatosabb szegmensekben.
Az adósságfék szabályok is változnak: az eddig 41 évben meghatározott korhatárt eltörlik az elsőlakás-vásárlóknál érvényesíthető 90 százalékos hitelfedezeti mutató esetében. A bankok számára az ügyfelek azonosítása is egyszerűbb lesz, hiszen 2025 decemberétől elegendő lesz az ingatlannyilvántartásból történő lekérdezés.
A jövedelemarányos eladósodottsági mutatóhoz kapcsolódó jövedelmi küszöb 600 ezerről 800 ezer forintra nő, a kisösszegű hitelek értékhatára pedig 450 ezerről 550 ezer forintra emelkedik. Ezeket a módosításokat 2026-tól alkalmazzák a bankok.
A jelzáloghitelek hosszú távú finanszírozásának stabilitása érdekében az MNB szigorítja a Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) előírásait. 2026 októberétől korlátozzák a bankok közötti jelzáloglevél-vásárlást, kötelezővé teszik az új kibocsátású jelzáloglevelek tőzsdei bevezetését, valamint növelik az új források futamidejét. A kisebb szereplők könnyítést kapnak: a szabályozás alóli mentességet jelentő küszöbérték 40 milliárdról 100 milliárd forintra emelkedik, és a jelzáloglevelek mellett más jelzáloggal fedezett értékpapírok is elfogadhatók lesznek stabil forrásként.
Az adósságfék szabályok módosításáról szóló rendelet a következő napokban jelenik meg a Magyar Közlönyben, míg a részletszabályokat az MNB a bankokkal folytatott egyeztetések után véglegesíti.
Fotó:Freepik
