Gyorsan visszaállt a rend: a vasárnapi boltzár feloldása után hamar megnőtt a vasárnapi forgalom, de még így is alatta marad a szigorítás előtti szintnek. A legnagyobb vesztesek a kisebb boltok, míg a legnagyobb nyertesek a diszkontok lettek.
A GfK piackutató intézet a tavalyi éves adatok alapján vizsgálta a kereskedelemben ezzel kapcsolatban lezajlott meghatározó változásokat. Igaz, mindössze egy évet élt a 2016 áprilisában hatályon kívül helyezett vasárnapi zárva tartás, de így is jelentősen megváltoztatta a vásárlási szokásokat. Ennek egyik fontos jellemzője, hogy a heti FMGC-forgalom – vagyis a gyorsan forgó fogyasztási cikkek értékesítése – a vasárnapi boltzár eltörlése ellenére sem éri el a vasárnapi nyitvatartási tilalom előtti szintet. Annak ellenére sem, hogy 2017-ben jelentős növekedés mutatkozott a kiskereskedelemben.
Az általában a tulajdonos és családja által üzemeltetett kis üzletek éppen, hogy nem profitáltak a versenytársak vasárnapi zárvatartásából, hanem a vesztes ágra kerültek, mert az emberek inkább átcsoportosították a vásárlásaikat, vagy még vasárnap előtt megtartották a nagybevásárlást. Aminek a legnagyobb haszonélvezői nem is a hipermarketek, hanem a kisebb alapterületű, könnyen bejárható diszkontok, az Aldi és a Lidl lettek.
Azóta a kisboltok tovább veszítettek a jelentőségükből, miközben a diszkontok részesedése a 2014-es 17 százalékról 2017-re 21 százalékra nőtt. A változás egyik fontos eleme, hogy a kisboltoknak már – elsősorban a kisárú kategóriában – kizárólag a kisebb értékű, sürgős és impulzív vásárlások maradtak.
