A vezető gazdasági elemzők most nyilvánosságra hozott prognózisa szerint a német gazdaság idén 0,5, jövőre 1,1%-kal bővül. Korábban ennél jobb adatokat jeleztek a kutatók.
Pesszimisták a vezető német gazdasági elemzők friss elemzésükben. A gazdaság a vártnál is lassabban fog növekedni. Öt vezető német gazdaságkutató intézet évente kétszer, tavasszal és ősszel publikálja közös prognózisát, áprilisban még 0,8 – 1,8%-os bővülést vártak az idei és a következő évre.
„Az ipari recesszió és a termelés másfél éve tartó csökkenés magával húzza az egész gazdaságot” – áll az elemzésben. Ezt a többi szektor bővülése egyre kevésbé képes ellensúlyozni. Különösen, mert az ipar gyengélkedése egyre inkább kihat a szolgáltató szektorra is.
Az elemzés szerint már most is kockázatos, de a gazdasági helyzet romlásával kifejezetten káros lesz a kiegyensúlyozott költségvetés mellett kitartó kormánypolitika. Az Nemzetközi Valutaalap (IMF) is több állami beruházást javasolt Berlinnek tavasszal, amikor szintén lefelé korrigálta a német GDP-prognózisát.
A javaslatok eddig a konzervatív gazdasági miniszternél, Peter Altmaiernél, és a szociáldemokrata pénzügyminiszternél, Olaf Scholznál is süket fülekre találtak.
Pedig a kormány megbízásából készült elemzés se optimista: Az idei évre 0,5, 2020-ra 1,5%-os bővülést prognosztizál.
Az öt német gazdaságkutató intézet tanulmánya elsősorban a kereskedelmi háborút és a Brexit körüli bizonytalanságot teszi a nehéz helyzetért felelőssé.
„Nagy a bizonytalanság a pénzpiacokon és a reálgazdaságban is. Egyre kevesebb a beruházás” – áll az elemzésben. Ezért a harmadik és a negyedik negyedévben a gazdaság visszaesésével számolnak. Az év végi szám csak az első két félév növekedésének köszönhetően lesz a pozitív tartományban.
Ennek ellenére sem tartanak elbocsátásoktól. „Az iparnak elegendő megrendelése van. A lassulás még segít is a korábban kapacitáshiány miatt feltorlódott hátralékot ledolgozni” – találják meg a jót a rosszban az elemzők.
Elegendőnek tartanák az állami beruházások volumenének növelését. Kifejezett konjunktúraélénkítési, illetve az ipari termékek iránti keresletet mesterségesen felpörgető programokat, mint például az újautó vásárlás szubvencionálása volt a 2008/09-es válság idején, nem látnak szükségesnek.