Fotó:Freepik
Az elmúlt években a hitelmoratórium és a kamatstop alapjaiban formálta át a követeléskezelői és a végrehajtási piacot Magyarországon. Zavaczky Márk ügyvéd, végrehajtási jogi szakjogász szerint az elmúlt években jóval kevesebb új ügy indult, miközben a bankok először a követeléskezelő cégekre bízzák a kockázatos portfóliókat. A szakember arról is beszélt, milyen esélyei vannak az adósnak, ha végrehajtási eljárással szembesül.
– A hitelmoratórium és a kamatstop együttes hatására az elmúlt években érezhetően csökkent a fizetési meghagyások és a végrehajtási eljárások száma, bár ennek mértéke területenként és ügytípusonként eltérő. Mit mutat most a gyakorlat?
– Az egyértelműen látszik, hogy a folyamatban lévő ügyek száma jelentősen csökkent. A végrehajtók is panaszkodnak arra, hogy jóval kevesebb új ügy indul, ami oda vezetett, hogy számos végrehajtóiroda költséghatékonysági okokból ma már közös irodát tart fenn. Ez azt jelenti, hogy több végrehajtó egy címen működik, közös apparátust tart fenn, és az ügyfelek akár több végrehajtó nevében is ugyanabból az irodából kapják az iratokat.
– Nagyságrendileg mennyivel csökkent az új végrehajtási ügyek száma?
– A moratórium kizárólag a bankhiteleket érintette, de amikor általában az ügyek számáról beszélünk, akkor minden polgári jogi követelést – például a közüzemi és a telefonszámla tartozásokat is – ide kell érteni. Pontos statisztikát nem tudok mondani, de az arányokat nézve körülbelül 30–40 százalékos visszaesést látok az elmúlt négy évben, amióta a kamatstop és a moratórium életben van. Persze ez helyenként eltérő mértékű: egy vidéki megyeszékhelyen például érezhetően nagyobb a visszaesés, mint Budapesten, ahol nagyobb a lakosságszám. Mindenesetre az általános tendencia egyértelmű: kevesebb az új végrehajtás.
Ami a bankokat illeti, ott egyrészt a moratórium miatt tolódtak ki az ügyek, másrészt a szabályozás is jelentősen lelassítja a folyamatokat. Egy okirati záradék végrehajtása kapcsán a felmondástól számítva hozzávetőleg 9–12 hónap is eltelhet, mire ténylegesen végrehajtási szakaszba jut az eljárás. Ugyanakkor a bankok gyakorlata az, hogy nem közvetlenül érvényesítik a követeléseiket, hanem a portfoliót megtisztítva faktor- vagyis követeléskezelő cégekre bízzák azt. A jellemző az, hogy a pénzintézetek saját faktor cégekkel rendelkeznek, de vannak olyanok is, akik a követeléskezelői piac meghatározó szereplőivel működnek együtt és nekik engedményezik át a problémás portfóliót.
Zavaczky Márk
– Említette, hogy a kevesebb ügy miatt a végrehajtók takarékossági intézkedésekre kényszerülnek, ugyanakkor a végrehajtóirodák működése kapcsán még mindig hallani milliós havi nyereségekről…
– A végrehajtó állami hatáskört gyakorol, és ebből fakadóan jogosult a díjazásra. A bevétele teljes egészében ebből a tevékenységből származik és vannak még olyan helyek, ahol valóban komoly nyereségek képződhetnek. Ugyanakkor azt látni kell, hogy az utóbbi időben az ügyek számához hasonlóan a végrehajtói irodák bevételei is csökkentek a korábbi évekhez képest. Volt ugyan egy kisebb díjkorrekció másfél évvel ezelőtt, de ennek nem volt érdemi hatása a bevételnövekedésre. A rezsiköltségek, a postai díjak, a munkabérek folyamatosan emelkednek, miközben a 2021-es díjszabás csak minimálisan változott. Az inflációt tehát nem követte le a rendszer.
– Mennyire eredményesek a végrehajtások ma Magyarországon?
– Az eredményességi mutatók 45–50 százalék között mozognak. Európai összevetésben ez egyáltalán nem rossz arány. De miközben az átlagember azt hiszi, hogy a végrehajtó „mindenből kipréseli a pénzt”, a valóságban a végrehajtó csak a legális jövedelmet tudja végrehajtás alá vonni. Ha az adósnak nincs bankszámlája, munkabére, ingósága vagy ingatlana, akkor nincs miből behajtani a tartozást. Ez vezet oda, hogy az ügyek egy része behajthatatlanná válik.
– Mit tehet az, aki kézhez kap egy végrehajtást? Milyen esélyei vannak?
– Először is tisztázni kell, hogy pontosan milyen jogcímen és kinek tartozunk, illetve mekkora összeggel. A végrehajtási eljárás mindig egy fizetési felszólítással indul, amelyhez csatolják a végrehajtható okiratot. Ebből kiderül, ki a jogosult, milyen követelést érvényesít, és milyen összegben. Ez az alap, ahonnan el lehet indulni.
Az egyértelmű, hogy az adós érdeke az, hogy megszabaduljon a kötelemtől, míg a végrehajtást kérő célja a követelés behajtása – tehát erős érdekellentét van a felek között. A végrehajtási törvény ugyan tartalmaz néhány, az adóst védő rendelkezést, de összességében ez az eljárás egy „lejtős pálya” a végrehajtást kérő irányába. Az adós a követelés jogcímét vagy összegszerűségét csak nagyon szűk körben vitathatja.
– Mivel védekezhet az adós?
– A legtipikusabb védekezés az elévülés. Ez azt jelenti, hogy a bírósági úton már nincs lehetőség az ellenérvek felvonultatására. Fontos hangsúlyozni, hogy az elévülés nem szünteti meg magát a tartozást, csak az állami kényszerrel való érvényesítés lehetőségének vet véget. Az ügyek jelentős része ugyanis fizetési meghagyásos eljárásból indul és az elévülést a bíróság vagy közjegyző hivatalból nem vizsgálja, arra mindig az adósnak kell hivatkoznia. Ha az adós nem él ellentmondással, a fizetési meghagyás 15 nap után jogerőre emelkedik, és a 16. napon ítélet hatályú, és annak alapján végrehajtási eljárás kezdeményezhető. Így akár egy elévült követelés is végrehajthatóvá válhat, ha az adós nem reagál időben.
– Mi történik, ha az adós csak a végrehajtótól értesül arról, hogy fizetési meghagyás indult ellene?
– Ilyenkor az úgynevezett rendkívüli ellentmondásra van lehetőség, de csak akkor, ha a jogerő kézbesítési fikcióval állt be, vagyis az adós valójában nem vette át a fizetési meghagyást. Ekkor a végrehajtótól való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül élhet rendkívüli ellentmondással. Van azonban egy buktató: az adósnak ilyenkor előzetesen le kell tennie a végrehajtást kérő által megelőlegezett költségeket a végrehajtó letéti számlájára. Ráadásul nem elég az átutalási bizonylat – a közjegyző a végrehajtótól származó hivatalos igazolást is megkövetelheti arról, hogy a letét valóban megtörtént. Ez olyan adminisztratív csapda, amelyet az adós legtöbbször nem is ismer, és könnyen az lehet a következménye, hogy formai hiba miatt a beadványát érdemben elutasítják. Ez is azt mutatja, hogy a végrehajtási eljárásban nem az adós felé lejt a pálya.
+1 A kézbesítés szabálytalansága esetén ugyanezen határidőn belül kézbesítési kifogást is elő lehet terjeszteni, ha például rossz címre történt a kézbesítés, vagy a kézbesítési szabályokat megsértették.
+2 A feltételek fennállása esetén igazolási kérelem is előterjeszhető és pótolható a rendes ellentmondás. Erre szintén a tudomásszerzést követő 15 napon belül van lehetőség. Azonban, ha a pótolni kívánt eljárási cselekménytől számított 3 hónap eltelt, akkor nem terjeszthető elő.
+3 Lehetőség van perújításra is szigorú szabályok mellett, erre a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapig van mód.
Érsek M. Zoltán
