Az Öböl-menti arab országok befektetői és turistái felfedezték Boszniát. Egyre több pénz és látogató érkezik Dubaiból, Dohából, Kuvaitból és Szaúdi-Arábiából. Kisebb mértékben, de Magyarországról is mind többen kacsingatnak a nyugat-balkáni ország felé, a befektetők közül is.
Az elviselhetetlen forróságból a kellemes melegbe
Néhány felhő az égen, kellemes szellő, huszonegynéhány fok, körös-körül hegyek, zöldellő erdők – tökéletes nyári reggel, amelyre a 40-50 fokos hőség elől menekülő arab turisták Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban találtak rá.
Az olajsejkek körében továbbra is a Cote d’Azur és az alpesi Kitzbühel a divat. A középosztály azonban már Boszniába üdül. Nem csak a klíma, de az olcsóság, a vízummentes beutazás és a párszáz eurós repülőjegy árak is csábítja őket. 2015 és 2017 között duplájára, 100 ezer főre nőtt az arab vendégek száma.
Muzulmán sziget Európában
Bosznia legnagyobb előnye az arab turisták és befektetők szemében az ország etnikai-vallási összetétele: ötven százalék bosnyák, harminc szerb, tizenöt százalék pedig horvát. A muzulmánok, ortodoxok és római katolikusok aránya ezzel megegyező. Szarajevóban még egyértelműbb, nyolcvan százalékos a bosnyák-muzulmán többség.
A Monarchia egykor multikulturális városa még 1990-ben is vegyes lakosságú volt: ötven százalék muzulmán, harminc szerb, tíz százalék horvát. De az utóbbi két etnikumból sokan elmenekültek a háború alatt. Bosznia-Hercegovina függetlensége óta pedig a kedvezőbb születési számok növelik a muzulmán arányt.
A befektetők könnyebben kötnek üzletet, a turisták pedig jobban érzik magukat, ha az otthoni mentalitás, szokások, kultúra és gasztronómia fogadja őket. Európában vannak, de senki nem néz ferde szemmel a csadort hordó nőkre, bármelyik parkban lehet grillezni, mindenki tudja, hogy a határidők és a megbeszélések időpontjai csak iránymutatók, mindig, mindenhol lehet alkudni.
Szálloda helyett saját lakás
A minden évben visszatérő, akár az egész nyarat a nyugat-balkáni országban töltő arab turisták az ingatlanpiacon is megjelentek. Lakást 20.000 euróért (!) – hirdetik a többségében dubai, dohai, kuvaiti és szaúdi ingatlanirodák. A közvetítők teljeskörű szolgáltatást nyújtanak: a megfelelő ingatlan felkutatása, az adás-vétel lebonyolítása, karbantartás, hasznosítás a tulajdonos távolléte alatt.
Az adás-vétel nem egyszerű. A Daytoni Egyezménnyel létrehozott Boszniának egy föderatív, két regionális és húsz kantonális kormánya, ezeknek pedig 180 miniszter van. Az eredmény: a világ talán legbonyolultabb közigazgatási rendszere, átláthatatlan jogszabályi környezet és elképesztő bürokrácia. Egy világos szabály van: külföldi nem vásárolhat ingatlant.
Bosznia a Transparency International szerint a világ egyik legkorruptabb országa. Kilencvenegyedik a száznyolcvanas listán. Európából csak Moldova, Ukrajna és Oroszország előzi meg. Egy ilyen országban a jogszabályi tiltás nyilván nem akadály. Éppen ellenkezőleg. Különösen kifizetődővé teszi az ingatlanközvetítés: a kapcsolatokkal rendelkező ingatlanos nélkül semmi sem megy. És ezért örülnek a helyi politikusok és államigazgatásban dolgozók az arab inváziónak: biztosított a kenőpénz elapadhatatlan forrása.
A külföldiek fantomcég alapításával, vagy helyi strómanon keresztül szereznek ingatlantulajdont. A rejtett vásárlások miatt nincsenek hivatalos számok, csak becslések a külföldiek aranyáról. Az ingatanosok szerint az arabok teszik ki a vevők kétharmadát. A lakópark, hotel és bevásárlóközpont projektek mögött kivétel nélkül ők állnak. Szarajevóban 50, Mostarban pedig 15%-os az áremelkedés.
Nem mindenki örül – rosszak a tapasztalatok
Míg a politikusok a zsebeiket tömik, az utca embere félelemmel vegyes fenntartással szemléli az idegeneket. Nem csak a Bosznia-Hercegovinában magukat egyre kevésbé otthonérző horvátok és szerbek, de a bosnyákok is tartanak muzulmán testvéreik túlzott térhódításától és az ország kiárusításától.
Rosszak a tapasztalatok. A háború alatt nem csak humanitárius segítség, de sok dzsihadista harcos is érkezett az Öbölből. Egy részük a fegyveres konfliktus lezárulta után is maradt. Imaházakat, kulturális egyesületeket alapítottak és az óta agresszíven terjesztik a szélsőséges iszlámot a vallási szempontból liberálisnak számító bosnyákok között.
Az ultrakonzervatív szalafisták európai hídfőállásként tekintenek az országra. Leginkább Szaúdi-Arábia igyekszik mecsetépítésekkel és nagyvonalú szociális programokkal megnyerni a bosnyákok. A stratégia bejön. A fiatalok körében emelkedik az aktív hívők és a fundamentalisták száma is. A bosnyák-muzulmán többségű városokban a korábban csak elvétve hordott csador már hozzátartozik az utcaképhez.
Tavaly nagy botrányt okozott Sebstian Kurz osztrák kancellár. Köztudott, hogy sok bosnyák nő pénzért viseli a csadort – mondta a szalafisták európai terjedésével összefüggésben. Szavait az ország egyik tagállama, a Szprszkai Köztársaság szerb elnöke is megerősítette. További igazolás olvasható Nedzad Latic, a Boszniában közismert újságíró ’Szarajevó Armageddon’ című könyvében. Az író még tovább megy. Kooperációt gyanít Izetbegovic, az ország elnöke, a boszniai maffia és szaúdi szalafista csoportok között. A vallási fanatizmus veszélyét mutatja, hogy a Balkánról legalább 1000 fiatal utazott Szíriába az iszlámért harcolni. Minden negyedik bosnyák volt.
Az arabok mellett egyre több a török befektető is. Ezzel párhuzamosan Erdoğan elnök a – szaúdiakhoz hasonlóan – nagyvonalú segélyekkel, és oktatási, kulturális intézmények támogatásával igyekszik politikai befolyását terjeszteni. Könnyű dolga van. A bosnyákok aranykorként emlékeznek az oszmán uralom évszázadaira. A török kormány ideológiai kontrollja már érződik. A támogatott iskolákból lapátra került az elnök legfőbb politikai ellenfele, az USA-ba menekültek Fethullah Gülen feltételezett hívei.
A félelmek beigazolódnak
Ilidzában, Szarajevó legelegánsabb, a Monarchia korát idéző városrészében már létrejött az arabok párhuzamos társadalma. A hatalmas parkokkal övezett századfordulós villákat, amelyek közül több saját termálvízforrással is rendelkezik, méteres falak és kamerák védik. Az utcaképet arab éttermek, sisha-bárok, az új lakóknak szolgáltatásokat kínáló irodák és ingatlanközvetítők határozzák meg. Szinte minden felirat arab.
Az arab középosztály után a milliárdosok is megérkeztek. Igaz ők nem nyári hűsölésre, hanem befektetési célból. Az ingatlanpiacban látnak fantáziát. Az Ilidza közeli dombokon egy szaúdi holding 2 milliárd euróból Dél-Kelet-Európa legnagyobb idegenforgalmi beruházását, a Buroj-Ozone-t építi: 2000 villa, 75 luxushotel, 2 kórház, bevásárlóközpont, vízi élménypark és természetesen egy mecset.
A tervek szerint 40 ezer ember fog hosszabb-rövidebb ideig itt élni. Természetesen többségükben az Öbölből. A hatóságokat nem zavarja, hogy a projekt környezet- és műemlékvédelmi engedélyek nélkül indult meg. Pedig a 130 hektáros terület természetileg védett és az UNESCO által is oltalmazott középkori romok is a részét képezik, valamint alatta található a főváros édesvízforrása. A politika 20 ezer új munkahely ígéretével próbálja nyugtatni az aggódó szarajevóiakat.
A szintén arab beruházásban valósult meg egy másik projekt Ilidzába. A 200 villából és apartman házából álló Poljine Hills valóságos enkláve. A központi kormányzatnál agyonhallgatják, de a városrész vezetése elismeri, hogy a bosnyák hatóságoknak semmilyen ellenőrzésük nincs a terület felett. Ahogy más arab lakóparkok, hotelek és bevásárlóközpontok esetében, így Szarajevó legnagyobb, 50 millió euróból megvalósult shopping-centerében is a beruházó által megbízott biztonsági cég gyakorolja a közhatalmat. A szerb-horvátot szinte senki sem beszéli. Legyen szó alkoholtilalomról, halal-húsról vagy a nők megjelenéséről, a legszigorúbb iszlám törvények érvényesülnek. Ez nemcsak a keresztény horvátoknak és szerbeknek, de az iszlám hitű bosnyákok többségének is szokatlan, félelemkeltő.
Ilidza kerületi vezetése cselekvésre szánta el magát. Kötelezővé akarják tenni a kétnyelvű feliratokat. A szaúdiak inkább azt szeretné, ha a helyiek tanulnának meg arabul. Ingyenes nyelvkurzusokat kínálnak az Öböl-menti ország által fenntartott kulturális központokban.
Az arab ingatlanberuházások elrettentő példája a Szarajevótól 25 kilométerre fekvő Osenik. A háború alatt elmenekült a korábban többségek alkotó szerbek jó része. Örültek, amikor néhány éve vevők akadtak értéktelennek hitt földjeikre. Boldogan adták el őket a kuvaiti befektetőnek, aki 2015-ben lakóparkot épített: 1000 lakás, ill. villa, saját tő és erdő. Zárt világ. A településen élők csak a hermetikusan elzárt lakópark és Szarajevó között száguldó luxusautókat látják. Legfeljebb az iszlám ünnepekor van kapcsolatuk az arab lakókkal, akik közül néhányan ajándékokat osztogatnak a helyieknek. A kuvaiti invesztor időközben egy másik projektbe is belekezdett.
Az arab ingatlanbefektetők már a helyieket is célba vették. Elkezdték az alacsonyabb kategóriájú ingatlan vásárlását. Így a szarajevóiak saját bőrükön is érzik az inváziót. Egyre több bérbeadóval nem beszél szerb-horvátul.
Válogatásról szó sem lehet!
A boszniaiaknak azonban örülniük kell, ha befektető érkezik az országba. A terület jugoszláv időkben is a legszegényebbnek számított. Ma 5 ezer eurós egy főre eső GDP-vel csak Albániát és Moldovát előzi meg Európában. A munkanélküliség 30% körül mozog. A fiatalok közel kétharmada van állás nélkül. A valóság valószínűleg valamivel jobb, tekintettek a fekete-, illetve szürkegazdaság arányára.
A magyarok is megjelentek
Az utóbbi években nem csak az arabok fedezték fel az elmaradott országot. Megjelentek a magyar befektetők és turisták is. Hozzávetőleg 50 cég, köztük a MOL, a Transelektro és a Magyar Alumíniumipari Művek játszik számottevő szerepet a boszniai gazdaságban.
A külkereskedelmi forgalom volumene 2017-ben kétszámjegyű bővülés mellett megközelítette az 500 millió forintot. A mérleg évek óta jelentős magyar többletet mutat (350-150). Az egyre szorosabbá való kapcsolatokról tanúskodik a 2017 óta megnyitott Magyar Nemzeti Kereskedőház és a szarajevói nagykövetség mellett három városban működő tiszteletbeli konzulátusok is.
A gazdasági kooperációt serkenti, hogy 2015 óta szabadkereskedelmi megállapodás van érvényben az EU és a nyugat-balkáni ország között. Az európai kötődés továbbra is kifizetődőbb Boszniának, mint az arab kapcsolat.
2017-ben a legtöbb beruházás az EU-ból érkezett, 230 milliárd euró értékben. Az iszlám országok, a törököket is beleértve ennek csak harmadát, 81 milliárd eurót invesztáltak. A legfontosabb gazdasági partner Horvátország és Szerbia.
Nem csak a gazdasági kapcsolatok élénkülnek, a magyar turisták is elkezdték felfedezik az országot. Ezt mutatja, hogy a Wizz Air tavaly óta közvetlen járatot üzemeltet Szarajevóba.
