A legfrissebb mérőszámok szerint a korábbinál valamivel lassabb ütemben, de továbbra is csökken a brit gyáripar aktivitása, nem kis részben a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) övező bizonytalanságok hatására.
Az IHS Markit londoni pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit gazdaság feldolgozószektorának szezonális kiigazítással számolt beszerzésimenedzser-indexe (BMI) szeptemberen 48,3 volt az egy hónappal korábban mért 47,4 után.
Az 50 alatti BMI-indexek a vizsgált szektor aktivitásának gyengülésére utalnak.
Az IHS Markit a friss felmérést ismertető elemzésében kiemeli, hogy a brit feldolgozóipari mutató öt hónapja folyamatosan az ágazat kibocsátásnak visszaesését jelzi, és ez a leghosszabb negatív gyáripari BMI-sorozat a 2009-es recessziós év közepe óta.
A ház szerint a feldolgozószektoron belül messze a beruházási javak teljesítettek a leggyengébben: ebben az ágazatban csökkent a legmeredekebb ívben a kibocsátás és az új megrendelések értéke is.
Az elemzés szerint ez legalábbis részben azt tükrözi, hogy a Brexithez köthető folyamatos piaci bizonytalanság közepette a beruházási javak brit termelővállalatainak vásárlói vonakodnak az állótőke-beruházásoktól.
A szeptemberi feldolgozóipari BMI-index keddi ismertetetéséhez fűzött kommentárjában Rob Dobson, az IHS Markit igazgató közgazdásza hangsúlyozta: a brit gyáripar teljesítményének folytatódó visszaesése újabb jele annak, hogy a szektor elindulhatott a recesszió felé.
Dobson szerint a felmérésbe bevont egyes termelővállalatok raktárkészlet-feltöltésbe kezdtek a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határnap közeledtével – ez az egyik oka a szeptemberi BMI-mutató valamelyes emelkedésének -, de a Brexithez kötődő készletezés hatása eltörpül a vásárlói kereslet gyengülése mellett.
E kereslet gyengülését Dobson szerint részben az okozza, hogy a brit feldolgozószektor vásárlói a Brexit miatt már hozzákezdtek beszállítói hálózatuk átrendezéséhez úgy, hogy az elkerülje az Egyesült Királyságot.
Mindeközben a feldolgozószektoron belüli munkaerő-leépítés üteme hat és fél éve nem mért ütemre gyorsult, jelezve, hogy az ágazat vállalatai egyre inkább törekszenek a költségcsökkentésre – hangsúlyozta az IHS Markit vezető közgazdásza.
A szeptemberi felmérésben a foglalkoztatási részindex az előző havi 47,8-ról 47-re csökkent, vagyis a feldolgozóipari munkahelyek számának gyorsuló visszaesését mutatja.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a feldolgozószektor folytatódó gyengülése ellenére sem biztos, hogy a brit gazdaság egésze recesszióba kerül.
Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics a friss gyáripari BMI-index ismertetése utáni helyzetértékelésében kiemelte, hogy a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor általában “nem zavartatja magát” a feldolgozóipar teljesítményének gyengülésétől. Ennek alapján a ház arra számít, hogy a szolgáltatási BMI-mérőszám – amelyet csütörtökön tesznek közzé – a brit gazdaság e legnagyobb szektorának további növekedését jelzi majd, és így elkerülhető a recesszió, hacsak az Egyesült Királyság nem megállapodás nélkül, rendezetlenül lép ki az EU-ból.
Más nagy londoni házak viszont recessziót valószínűsítenek megállapodás nélküli Brexit esetére.
A Fitch Ratings Londonban bemutatott legfrissebb tanulmányában a Brexit-folyamatot övező bizonytalanságok miatt 1,4 százalékról 1,1 százalékra rontotta a brit gazdaság idei növekedésére szóló prognózisát.
A nemzetközi hitelminősítő hangsúlyozta: ez az alapeseti prognózis is arra a feltételezésre épül, hogy sikerül elkerülni a megállapodás nélküli Brexitet.
A cég számításai szerint rendezetlen kilépés esetén a brit hazai össztermék már az idei negyedik negyedévben meredeken zuhanna, és 2020-ban 1,4 százalékkal csökkenne, vagyis a brit gazdaság a jövő év egészét recesszióban töltené.
