Kínában az elektromos járművektől kezdve a biciklimegosztáson át a buborékos teáig a látszólag egyik napról a másikra megjelenő több száz hasonszőrű cég nyomja le a kiskereskedelmi árakat. Most pedig a mesterséges intelligenciával (AI) működő chatbotok azok a legújabb termékek, amelyek belépnek a romboló küzdelembe. Ami meglepőnek tűnhet, mert Kína problémája eddig nem a a ChatGPT-hez hasonló, tartalom-előállítók túltermelése volt, hanem éppen azok hiánya. A szakértők 2023 elején még úgy vélték, hogy az LLM-em (Large Language Modell) vagyis a Nagy Nyelvi Modelleken alapuló kínai mesterséges intelligenciák egy évtizedes lemaradásban voltak az amerikai élvonalhoz képest.
Az, hogy a helyzet alapjaiban változott meg mára, jól mutatja, hogy ugyanezek a szakértők ma úgy számolnak, hogy a két kontinens közötti modellkülönbség egy évre vagy még kevesebbre zsugorodott. Az lmsys Chatbot Arena, amely az LLM-ek teljesítményét rangsorolja, öt kínai LLM-et sorol a világ 20 legjobbja közé. Egyes mérések szerint a SenseTime, egy sanghaji AI cég által létrehozott SenseNova 5.0 nevű modell megelőzi azt az LLM-et, amely a májusi frissítésig a logikai gondolkodás és a kreatív írás terén a Chatgpt-et hajtotta. Februárban az Askci piackutató cég előrejelzése szerint a kínai LLM-ek idén 22 milliárd jüan (3 milliárd dollár) bevételt fognak generálni, szemben a 2023-as 15 milliárd jüan bevétellel. 2028-ra pedig akár ötször ennyit is termelhetnek.
Mindezek a szemet gyönyörködtető technológiai előrelépések és a gazdagság ígérete rengeteg AI reménységet motivált arra, hogy beszálljon. Az Economist tudósítása szerint a kormányzati becslések azzal számolnak, hogy az ázsiai ország jelenleg több mint 100 modellel büszkélkedhet, több mint egymilliárd paraméterrel, ami nagyjából olyan összetett, mint a Facebook anyavállalata, a Meta által kifejlesztett nyílt forráskódú, újgenerációs Llama Nagy Nyelvi Modelljének egyes változatai.
A kínai mesterséges intelligencia fejlesztők ezeket a modelleket most már mindenféle termékké alakítják. De ellentétben Amerikával, ahol az OpenAI egyértelmű technológiai vezető szerepet tölt be, Kínában a felhasználóknak nincs ilyen iparági viszonyítási alapjuk, amely segítene nekik különbséget tenni a különféle termékek között – mondja Jeffrey Ding, a George Washington Egyetem kínai AI-kutatója. És mivel a technológia alapján nem tudnak versenyezni, ezért az ár alapján versenyeznek.
Május 6-án a High-Flyer, kvantumfedezeti alap, amely saját modellt épített, a legújabb változat árait 1000 tokenenként vagyis egy jüancent századrésze (az LLM árképzés preferált egysége) alá csökkentette. Ez körülbelül 1%-a annak, amit az OpenAI a legmenőbb modelljéért, a GPT-4 Turboért kér. Május 15-én a ByteDance – amely a TikTok és annak kínai testvérvideó-alkalmazása, a Douyin tulajdonosa – hasonló kedvezménnyel kezdte el kínálni legújabb modelljét. Egy héttel később az Alibaba e-kereskedelmi konglomerátum 97%-kal csökkentette a zászlóshajójának számító LLM árát. Órákkal később a Baidu bejelentette, hogy Ernie chatbotjai minden üzleti felhasználó számára ingyenesek lesznek. A Tencent, Kína legnagyobb internetes cége szintén ingyen adja egyik LLM-jét.
A Tencent egyik vezetője most “a száz modell háborújáról” beszél. Lee Kai-fu, egy tajvani technológiai befektető és az “ai Superpowers” című, 2018-as bestseller szerzője arra figyelmeztetett, hogy ez a konfliktus “vesztes-vesztes” konfliktus. Több ügyfelet vonzani – és ezáltal több adatot felhalmozni, amelyeken egyre okosabb algoritmusokat lehet képezni – nem sokat számít, ha az ebből eredő alacsonyabb bevételek miatt sokkal kevesebb pénzt lehet költeni a képzéshez szükséges drága számítástechnikai erőforrásokra. Ez a probléma mindenhol sújtja a modellkészítőket, de a kínaiak számára különösen súlyos. Az amerikai szankciók ugyanis megakadályozzák őket abban, hogy hozzáférjenek az amerikai gyártású, a világon a legerősebb és leghatékonyabb AI-chipekhez.
Hosszabb távon az árháború legvalószínűbb következménye a kínai mesterséges intelligencia ipar konszolidációja néhány mély zsebű digitális óriás, például az Alibaba, a Baidu, a ByteDance és a Tencent kezében. Az ígéretes kisebb modellgyártók, mint például a Baichuan, a Moonshot és a Zhipu ai kiszorulhatnak a hazai piacról – nem is beszélve arról, hogy ahogy az OpenAI és más feltörekvő cégek, például az Anthropic és a Mistral nyugaton megmutatták, hogy az újoncok a gépi tanulás terén már többször is túlszárnyalták az inkumbenseket.
A kínai kihívók közül ezért néhányan inkább a nemzetközi piacokon próbálhatnak szerencsét. A 01ai, Lee Kai-fu legújabb vállalkozása már jelezte, hogy ha az árháború elszabadul, kész külföldön keresni a növekedést. Sok hazai rivális azonban nehezen tudna eligazodni a külföldi technológiai piacokon, ezért a hiperversenyes hazai piacon ragadnak. Így miközben Kínában most száz cég virágozhat, sok közülük sokkal hamarabb elsorvadhat, mint ahogy azt létrehozóik várták.
Érsek M. Zoltán
Illusztráció: Bigstock
