Dr. Gonda György az első részben, nem csak az elvárható etikai magatartással, és azzal foglalkozott, hogy honnan tudható az üzleti élet szereplői számára, hogy mi etikus és mi nem; mivel vétenek, mit szegnek meg a legtöbbször, s hogyan igyekeznek gátat vetni mindennek. A második rész, amely alább olvasható a megelőzés lehetőségéről és intézményes gyakorlatáról mutatja be, amelynek egyik eszköze a leleplezés, és így a leleplezők védelme is alapvető követelmény… ( – a szerk.).
Ma már minden magára valamit is adó közép- és nagyvállalat, sőt, újabban számos cég a kisvállalati szektorban is rendelkezik etikai kódexszel. Önmagában azonban ez a vállalati iránymutatások gyűjteménye – amely a cég által az alkalmazottaktól, sok esetben az üzleti partnerektől elvárt viselkedésformákra vonatkozik – csak egy kipipálható „kellék” maradhat, ha nem áll mögötte etikai szervezet- és intézmény rendszer. Nem véletlen, hogy napjainkban a vállalatok világszerte megkülönböztetett figyelmet fordítanak – nem csak a honlapjukon, hanem a mindennapi üzleti életben is – az etikai szervezet kiépítésére. Történik ez akkor, amikor az üzleti etika értéke és színvonala – enyhén szólva – süllyed, amikor a korrupció, a csalás, a transzparencia hiánya, a túlárazás, a tisztességtelen verseny, a döntéshozók „lezsírozása” (a sort igencsak hosszan lehet folytatni) átszövi a világ országai többségének makró- és mikrógazdaságát, üzleti életét. Persze a létrehozott, létrehozás alatt álló etikai szervezetek csak annyit érnek, amennyi figyelmet fordít a vállalati felsővezetés a tisztességes üzletvitelre és magatartásra.
Az EU sem tétlen
2020 végén lépett hatályba az úgynevezett „whistleblowing” uniós irányelv, azzal a céllal, hogy minden eddiginél nagyobb védelmet adjon azoknak a személyeknek, akik szervezetükön belül visszaélést tapasztalnak és arról bejelentést tesznek. A közérdekű bejelentők megóvása érdekében az eddiginél is szigorúbb kereteket vezet be az új, európai uniós irányelv, amelyet 2021. december 17-ig a tagállamok jogrendszerébe is át kell ültetni. A korábbiakhoz képest a legfontosabb változás, hogy minden ötvennél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozás, illetve – bizonyos létszámkönnyítési lehetőséggel – az állami szektor számára is kötelező lesz az etikai forródrót kialakítása. Az Ernst and Young szakértője szerint a rendelet hatálya kiterjed többek között a közbeszerzésekkel, a környezetvédelemmel, a termékbiztonsággal, a személyes adatok védelmével, az információs rendszerek biztonságával, illetve a belső piaccal és társasági adóval kapcsolatos visszaélésekre is.
Első lépésben, 2021. december 17-től a 250 főt elérő szervezeteknél lesz kötelező a visszaélés-bejelentési rendszerek alkalmazása, majd 2023. december 17-éig a legalább 50, de legfeljebb 249 munkavállalót foglalkoztató, magánszektorban működő jogalanyok tekintetében is hatályba kell léptetni azokat a jogszabályokat, amelyek a szervezetek számára előírják a bejelentési csatornák létrehozására vonatkozó kötelezettséget. Vagyis előbb-utóbb minden 50 vagy több munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés-bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. (Az irányelv az azonosíthatatlan, vagyis anonim bejelentések kezelését is megengedi, de ennek részletes szabályozását a tagállamokra bízza.)
Tréning és szerepjátszás
Fontos részét képezik az etikai szervezetnek a vonatkozó tanfolyamok és a tréningek. A vállalatok döntő többségénél az új belépőknek kötelező részt venniük olyan tanfolyamon, ahol megismerhetik a cég etikai kódexét, eljárásait, elvárásait, szabályozásait és az etikai szervezet működését. Gyorsan bővül azoknak a cégeknek a száma is, amelyeknél a dolgozóknak minden évben online etikai vizsgát kell tenniük. Más vállalatoknál pedig a vezetők tartanak etikai tréninget és tanfolyamat évente munkatársaik számára. Ezeket a foglalkozásokat úgy teszik élőbbé, érdekesebbé, hogy a vállalati értékek, etikai tudatosság, etikus döntéshozatal témák mellett fiktív, vagy megtörtént eseteket, dilemmákat elemeznek, dolgoznak fel és keresik rá a szóba jöhető válaszokat, megoldásokat. Gyakoriak a szerepjátszások is az etikai tanfolyamokon.
Etikai kockázatok
Ma még nem része az etikai szervezetnek, és új fejlemény, hogy a vállalatok mind több figyelmet fordítanak az etikai kockázatok elemzésére. Ez a tevékenység nem csak a cég etikus működésének, viselkedésének elemzésére terjed ki, hanem vizsgálja többek között a külső partner-kapcsolatok, a fúziók és felvásárlások, a nagyobb üzletek, az esetleges korrupciós „rések” és hiányos szabályozások etikai kockázatait is. Jól megfigyelhető, hogy egyre inkább összetartozik az üzleti és az etikai kockázatok elemzése.
Mi fán terem az etikai audit?
Viszont elengedhetetlen, kiemelten fontos része az etikai szervezetnek az etikai kontrolling (etikai ellenőrzés, önkéntes önmegfigyelés) és audit. Érdemes ez utóbbival részletesebben is megismerkedni. Egy pontos meghatározás szerint „az etikai audit az etikailag érzékeny területekhez kötődő vállalati tevékenységek elemzésének és mérésének folyamata. Az etikai audit egyike a formalizált etikai intézményeknek, amelyek az etika vállalaton belüli integrálásának alapvető eszközei. Ily módon elősegíti a döntési folyamatok etikai aspektusainak figyelembevételét, az etikailag megalapozott vállalati magatartást.” Az etikai audit választ ad arra is, miként felel meg a cég a saját, az ágazat és a társadalom etikai elvárásainak.
Az etikai audit tehát a vállalati tevékenység etikai szempontú elemzése és értékelése, amely irányulhat a vállalat egészének, vagy csak egy részterületének a működésére. Az audit készülhet csupán belső célokra, hogy a vállalatvezetés visszajelzést kapjon a vállalat működésének etikai minőségéről. Az audit elemzése alapján később lehet esetleg változásokat elhatározni, új stratégiát kijelölni stb. Az etikai auditálás lehet belső, illetve külső szakértők bevonásával végzett tevékenység. Belső auditálásnál célszerű egy szakmailag és hierarchia szempontjából is sokszínű csoport összeállítása, amely függetlenségének megőrzése érdekében közvetlenül a vállalatvezetésnek alárendelt. Az értékelés következő szintje lehet egy ágazatorientált benchmarking, amelynek során az adott cég etikai teljesítményét hasonlítják össze az ágazatot vezető vállalatokéval. A külső szakértők, az etikai auditálásra szakosodott külső cégek által végzett munka növeli a vállalat etikai jellegű fáradozásainak eredményességét és hitelességét. Az auditot számos cég évente elkészíti, elkészítteti, de gyakori a három, illetve öt évente történő auditálás. (Érdemes megjegyezni, hogy mivel az etikai audit nem kötelező, sok cég egyelőre ezt a vizsgálatot, jelentést nem készíti, nem készítteti el.)
Az etikai audit többek között a következő területeket, kérdésköröket öleli fel:
- a cégvezetés elkötelezettsége az üzleti etikai iránt
- a vállalat értékei, értékrendszere és ezek érvényesülése
- az etikai kódex tartalma, minősége, betartása és betartatása
- etikai kockázatok elemzése
- etikai tanfolyamokkal, tréningekkel kapcsolatos vállalati politika és gyakorlat
- bejelentési és jelentési rendszer
- etikai kommunikációs rendszer
- dolgozói képviseletek működése
- gyermekmunka
- biztonságos, egészséges munkakörnyezet
- munkaidő, bérezés
- érdekütközések
- pályázási és megbízás elnyerési gyakorlat
- a munkával való elégedettség, munkahelyi diszkrimináció
- különbözőség (diverzitás) menedzsment
- egyenlő lehetőségek elvének érvényesülése a gyakorlatban
- társadalmi felelősség vállalás, fenntartható fejlődés érvényesítése
Természetesen szinte teljesen eltérőek a pénzügyi és az etikai audit céljai és módszerei. Az előbbi főleg azt vizsgálja, mennyire hatékonyan. gazdálkodik a cég az anyagi erőforrásaival, mennyire felel meg a gazdálkodás a kitűzött alapelveknek. A pénzügyi audit számlákból, kimutatásokból, konkrét adatokból, belső statisztikákból von le következtetéseket. Az etikai audit viszont olyan minőségi és szubjektív jellemzőkből „dolgozik”, mint a dolgozók integritása, becsületessége, valamint magatartásuk, egész hozzáállásuk mennyire tükrözi az alapvető társadalmi értékeket.
Előnyben az „etikus vállalatok”
Amennyiben egy vállalat maga végzi etikai auditját, a munkában résztvevő audit igazgató, dolgozói képviselők, operatív vezetők mellé érdemes meghívni egy külső, független szakértőt is a csapatba. Az auditor cégek minden dolgozója objektív, semmiféle elkötelezettséggel, előítélettel nem rendelkezik az auditálandó vállalat iránt. Mind a belső, mind a külső etikai auditorok többnyire azonos forrásokból dolgoznak: vállalati etikai vonatkozású dokumentumok, jelentések, bejelentések, vizsgálati anyagok, összefoglalók, nagy számú személyes interjúk. Miután az etikai audit nem igazán számszerűsíthető, az értékeléshez olyan standardok, minőségi, magatartási stb. elvárások kitűzése szükséges, amelyekhez a hasonlítható a valós etikai teljesítmény.
Miért szükséges az etikai audit? Mindenekelőtt azért, hogy a cég vezetői és dolgozói képet kapjanak az etikai teljesítményről, hiányosságokról, tennivalókról. Amennyiben a cég megfelel a nemzetközi, az ágazati és a saját etikai normáinak, használhatja az „etikus vállalat” címet.
Nem szorul magyarázatra, hogy ez a minősítés növeli a dolgozók, a beszállítók és nem utolsó sorban a vásárlók bizalmát, miközben erősödik a márka hírneve és az üzleti kapcsolatok lojalitása. Idehaza is folyamatosan bővül az etikus vállalatok köre, de az etikai audittól függetlenül globálisan is igen sok a teendő a lejtőre került üzleti etika megerősítésére.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant