árfolyamkockázat

Jogegységi határozatot hozott a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa az Európai Unió Bíróságának legutóbbi, a devizahiteleket érintő C-630/23. számú ítéletének értelmezéséről.

Kifejezetten mérsékelte a költségvetési kockázatokat a 2017-2020. közötti monetáris politika - szögezik le az Állami Számvevőszék szakértői a költségvetési kockázatokat értékelő elemzésükben.

A devizahitelesek számára új jogi megoldás lehetőségét sejteti az Európai Unió bíróságának feltett értelmező kérdés, derül ki a Magyar Nemzet cikkéből. Tavaly decemberben indult Brüsszelben az eljárás, amelyet a Győri Ítélőtábla kezdeményezett. Eddig tizenöt konkrét magyar devizahiteles ügyet zárt le a jogi fórum.

A Kúria két megoldást javasolt a bíróságoknak azokban a devizahiteles perekben, amelyekben a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról nem vagy nem megfelelő módon kapott tájékoztatást.

A Devizahitelek, az árfolyamkockázat jogi kérdéseit vizsgálta a Kúria mellett működő, bírákból álló konzultációs testület és emlékeztetőt adott ki, azzal, hogy a bírói testület júniusban újra tárgyal és állásfoglalást ad ki az esetleges teendőkről, jogi következményekről. Az Európai Bíróság határozatából és a Kúria által kiadott elékeztető szövegéből milyen változás következik? Mire számíthatnak a devizaadósok? Idézünk néhány fontosabb megállapítást, véleményt.

Az uniós joggal ellentétesek azok a magyar jogszabályok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy visszamenőleges hatállyal megsemmisítsék az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződéseket - közölte döntését az Európai Unió Bírósága.

A devizahiteles ügyekben átfogó vizsgálatot indít 2019-ben a Kúria – jelentette be a legfőbb ítélkező fórum évértékelőjén a testület polgári kollégiumának vezetője.