csillagászat

Látványos együttállás, "bolygósorakozó" lesz a jövő héten: március 30-án este a Vénusz és az Uránusz alig több mint egy foknyira látszik majd egymástól az égbolton.

Egyszerre három égitest: a Vénusz, a Jupiter és a Hold együttállása figyelhető meg az égbolton február 22-én alkonyat után.

Öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz látható szabad szemmel az égen péntekre virradóra a Naptól való távolságuk sorrendjében. A ritka jelenségre legutoljára 2004-ben volt példa.

Csillagászok bizonyítékot találtak arra, hogy még egy bolygó kering a Proxima Centauri, a Naphoz legközelebbi csillag körül.

Egy kisebb meteorit hullott szét a horvátországi Zára (Zadar) felett - adta hírül a horvát meteoritfigyelő hálózat (HMM).

Magyarországon fedezték fel az új év első üstökösét. Az eddig ismeretlen égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2022. január 2-án a Piszkéstetői Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-távcsövével.

Rejtett bolygókra bukkantak ausztrál kutatók, miután a Queenslandi Egyetem (UQ) egyik csillagásza csillagoktól érkező, váratlan rádióhullámokat észlelt.

Földhöz hasonlatos bolygó létére találtak bizonyítékot 35 fényévnyi távolságban kutatók: egy csillag körül több bolygót is felfedeztek, amelyek közül az egyik a rendszer lakhatósági zónájában található.

A csillagászok először észleltek holdképző régiót egy Naprendszeren kívüli bolygó körül: egy Jupiter-szerű világot, amelyet egy elég nagy tömegű gáz- és porkorong vesz körbe ahhoz, hogy három olyan holdat hozzon létre, mint a Föld körül keringő kísérőbolygó.

Szupererős részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd. Az új kínai felfedezés megdöntheti a klasszikus fizikai elméleteket.

Rekordsűrűségű, kis méretéhez képest hatalmas tömegű fehér törpét fedeztek fel a Tejútrendszerben, a Földtől mintegy 130 fényévnyire.

A Nap tömegénél százszor nagyobb, hunyorgó óriáscsillagot talált a tejútrendszer központjában egy nemzetközi csillagászcsoport.Teleszkópos megfigyeléseik szerint a 25 ezer fényévre lévő hatalmas csillag fénye...

Pompás új felvételt tett közzé a Tejútrendszer központjáról az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).

Az első csillagok és galaxisok előtti időből származó fekete lyukra bukkantak ausztrál tudósok - számolt be a Nature Astronomy című tudományos lap.

Egy olyan, csillaga körül keringő bolygóra bukkantak a Naprendszer viszonylagos közelségében, amely remek terepet nyújt a Földhöz hasonlatos kőzetbolygók légkörének tanulmányozásához. A felfedezés segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.

Vízgőz nyomait észlelték brit tudósok a Mars légkörében, újabb arra utaló jelként, hogy hajdan esetleg létezett az élet a vörös bolygón.

Naprendszerünk gyorsulásának megismerését tette lehetővé a Tejútrendszerről eddig ismert legpontosabb térkép, amelynek készítésében a Gaia projekt révén az ELTE kutatóhálózatának csillagászai is közreműködnek. A Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzetét mérték fel a tudósok.

Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves - olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Fosszilis galaxist fedeztek fel tudósok a Tejútrendszer mélyén a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) égboltfelmérési program APOGEE tudományos projektjének adatait elemezve.

Két exobolygót fedeztek fel svájci csillagászok a Mexikóban lévő SAINT-EX obszervatórium segítségével.A TOI-1266 jelű vörös törpe körül keringő exobolygók, vagyis Naprendszeren kívüli planéták felfedezése...