gazdasági növekedés

Az IMF úgy látja, hogy a tavalyi 6,1 százalék után a gazdasági növekedés idén 3,2 százalékos lesz a világ egészét tekintve az áprilisban várt 3,6 százalék helyett. A jövő évre várt növekedési adatot 3,6 százalékról 2,9 százalékra rontották.

A jegybank 11,0-12,6 százalék közé emelte idei inflációs prognózisát legfrissebb Inflációs jelentésében az előző, márciusi jelentésben várt 7,5-9,8 százalékról. Emellett 2,5-4,5 százalékról 4,5-5,5 százalékra emelte az idei GDP-várakozását.

Az egyre intenzívebb globális inflációs nyomás keresleti hatásai és a koronavírus-gócokban érvényesített újbóli kínai korlátozások miatt a világgazdaság a korábban vártnál valószínűleg számottevően lassabb ütemben növekszik az idén - áll a Fitch Ratings globális előrejelzésében.

A Világbank szerint a magyar gazdaság az idén 4,6 százalékkal, jövőre 3,8 százalékkal, 2024-ben pedig 3,4 százalékkal bővül - derül ki a világszervezet globális gazdasági előrejelzéséből.

A jövő évi költségvetés "világos célja" a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, majd átadta a 2023. évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országok hazai összterméke (GDP) az első negyedévben 0,1 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest, amikor még 1,2 százalékos bővülést jegyeztek fel.

A kormány folytatja az egyensúlyi mutatók javítását, a költségvetés hiánya 4,9 százalékra csökkenhet az idei év végére, az államadósság rátája pedig 76,1 százalékra mérséklődhet - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt.

Továbbra is fennmaradt az intenzív gazdasági növekedés, a 2022-es évről eddig rendelkezésre álló adatok alapján a gazdasági folyamatok jellemzően kedvezően alakultak. Az idén alapvető kihívást jelent a fenntartható gazdasági növekedés megvalósítása - áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzésében.

A gazdaság robusztus teljesítménye mellett múlt év végi lendület áthúzódó hatása és az egy évvel korábbi alacsony bázis is szerepet játszott a GDP első negyedévi növekedési mutatójában, de elemzők szerint lassulásra kell felkészülni a következő időszakban.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 8,2, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 8,0 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja próbára teszi az Európai Unió gazdasági ellenállóképességét. Az uniós GDP-bővülés idén várhatóan 2,7 százalék, a magyar 3,6 százalék lesz - áll az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésében.

Stabil a magyar és a legtöbb európai bankrendszer kilátása, mivel várhatóan folytatódik az európai gazdaságok kilábalása a koronavírus-járvány sokkjából, bár e kilábalási folyamatot valószínűleg lassítja az ukrajnai háború - áll a Moody's Investors Service szektorelemzésében.

Az orosz-ukrán háború bizonytalanságot okoz, azonban egyelőre úgy tűnik, hogy behozhatók a hátrányok, így a gazdaság idén 5,9 százalékkal növekedhet, ami mindössze 0,1 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzéshez képest - mondta a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője.

A kelet-közép-európai régióban Magyarország és Lengyelország éri el az idén a legnagyobb GDP-növekedést - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) című jelentésében.

Csökkentette a világgazdasági forgalom és a globális bruttó hazai termék (GDP) növekedésre vonatkozó előrejelzéseit az előző, októberi prognózisában jelzetthez képest a Kereskedelmi Világszervezet (WTO).

A Fidesz választási győzelme az Európai Unióval jogállamisági kérdésekben kialakult feszültség és az uniós folyósítások körüli, ehhez kötődő bizonytalanságok elhúzódását jelentheti, de a valószínű forgatókönyv mégis az, hogy végül enyhülnek ezek a feszültségek - áll a Fitch Ratings friss állásfoglalásában.

A Kopint-Tárki mérsékelten, 1 százalékponttal csökkentette idei GDP-növekedési előrejelzését, a tavaly év végén jelzett 5,0 százalékról 4,0 százalékra. Az infláció mértéke várhatóan 8,7 százalék lesz 2022-ben, felfelé mutató kockázatokkal - közölte Palócz Éva vezérigazgató, aki a legfőbb veszélynek a gyorsuló inflációt nevezte.

A háború miatti szankciók negatív hatásokat fejtenek ki mind az európai, mind pedig a magyar gazdaságra, ugyanakkor a tavalyi, több mint 7 százalékos gyarapodás után az idén is 3-4 százalékkal bővülhet a hazai GDP - mondta a pénzügyminiszter egy interjúban.

A magyar gazdaság előtt álló legfontosabb kihívások az orosz-ukrán háború, a járvány hatásai, az uniós források körüli viták, az illegális migráció és a demográfiai problémák - mondta a pénzügyminiszter egy budapesti konferencián.

A vártnál kedvezőbben alakultak Magyarország 2021-es főbb gazdasági mutatói: a GDP 7,1 százalékkal bővült, a GDP-arányos államadósság nagyot csökkent és a költségvetési hiány is várhatóan kisebb lesz az előre jelzettnél - mondta a KSH elnökhelyettese.