Az Országgyűlés 135 igen szavazattal, 54 ellenszavazat mellett elfogadta Magyarország 2023-as központi költségvetését. A jövő évi büdzsében a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol.
Mint ismert, a napokban a kormány döntést hozott egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alap létrehozásáról, amelyek forrását bizonyos szektorokra kivetett "extraprofit-különadókból" és további adóintézkedésekből kívánja finanszírozni. A tervezett lépésekről a május 26-i kormányinfón hangzottak el az első konkrétumok, a BDO Magyarország szakértői ezeket, valamint a várható következményeket foglalták össze röviden.
A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy idén 4,9, jövőre pedig 3,5 százalék legyen a GDP-arányos hiány, ezért nyolc területen vezet be extraprofitadót - jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
Az időszakosan bevezetett szektorális különadók semmilyen módon nem érintik a termelést folytató vállalatokat, Magyarország még mindig a legversenyképesebb beruházási környezetet biztosítja Európában - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Orbán Viktor miniszterelnök egy 80-90 milliárd forintos vállalati adócsökkentési megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, amely összesen 240 ezer vállalkozást érint.
2025. január-októberben a belföldi értékesítés árai 3,1, az exportértékesítéséi 6,7, így az ipari termelői árak összességében 5,5 százalékkal emelkedtek a 2024. január-októberihez képest.
Orbán Viktor miniszterelnök egy 80-90 milliárd forintos vállalati adócsökkentési megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, amely összesen 240 ezer vállalkozást érint.
2025. január-októberben a belföldi értékesítés árai 3,1, az exportértékesítéséi 6,7, így az ipari termelői árak összességében 5,5 százalékkal emelkedtek a 2024. január-októberihez képest.
A KSH adatai szerint a munkakeresés átlagos időtartama 12 hónapot vett igénybe, a munkanélküliek 44,9 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, miközben 32,6 százalékuk már legalább egy éve nem talált munkát.
A Jedlik Ányos Energetikai Programban mostanáig 256 milliárd forint forrás vált elérhetővé elsősorban vállalati energiahatékonysági fejlesztésekre, az energiahasználat zöldítésére.
Az új stratégiával az EU olyan tevékenységeket fog támogatni, amelyek a biológiai erőforrásainkat használó, fenntartható gyakorlati megoldásokat kínálnak.
Októberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 339,0 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 427,0 milliárd forintos hiánnyal.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem fogadom elAdatvédelmi irányelvek