költségvetés

Benyújtotta az Országgyűlésnek a 2020. évi költségvetési tervezetet Varga Mihály pénzügyminiszter, aki a parlamentben ismertette a törvényjavaslat részleteit.

Július 12-én tartja az Országgyűlés a 2020-as költségvetés zárószavazását, ami egyben a tavaszi ülésszak utolsó napja lesz - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a költségvetés benyújtásakor a parlamentben.

A kormányzat csaknem nullás 220-as évre szóló költségvetést nyújt be a parlamentnek, egyszázalékos a tervezett hiánnyal, viszont ugyanekkora tartalékot is beállított.

Az idei költségvetésben tervezett 35,3 milliárd forinttal szemben a magyar állam akár 78 milliárd forint osztalékjövedelemre is szert tehetne a napokban elkészült céges beszámolók tanúsága szerint.

A Költségvetési Tanács (KT) megalapozottnak és elérhetőnek tartja a 2020. évi, uniós módszertan szerint számított 1,0 százalékos GDP-arányos hiánycélt - állapította meg a jövő évi költségvetési törvény tervezetéről készített véleményében a testület. A tervezetet a kormány június 4-én nyújtja be az Országgyűlésnek.

A Magyar Nemzeti Bank a tavalyi 47,8 milliárd forint nyereséggel kiegészített eredménytartalékából 50 milliárd forintot fizet osztalékként a központi költségvetésbe.

Négy százalékos vagy azt meghaladó növekedéssel számol a kormány 2023-ig az Európai Bizottsághoz benyújtott konvergenciaprogramjában.

A jegybankelnök a Növekedés.hu portálon összegezte az elmúlt évek gazdasági sikereit. Matolcsy György azt írta, tíz világelsőséget is szerzett Magyarország a 2010 és 2019 között végrehajtott tíz sikeres fordulattal.

Az Állami Számvevőszék elemzése szerint többségben vannak azon tényezők, amelyek pozitívan befolyásolják az államadósság-mutató fenntartható csökkentését.

Az államháztartás központi alrendszere az év első két hónapját 67,3 milliárd forintos többlettel zárta, miután februárban 177,2 milliárdos hiány keletkezett a januári 244,5 milliárd forintos többletet követően.

Még 2020-ra is nyugodt időszakot vár a világgazdaságban Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, aki szerint 2021-22-re már erősödhetnek a kockázatok, és bizonyos mértékben visszatérhet a válság.

Az államháztartás egyenlege januárban 244,5 milliárd forint többlettel zárt, vagyis a költségvetésnek a beérkezett 222,9 milliárd forint összegű uniós támogatások nélkül is többlete volt.

Tavaly a honvédelmi tárca tartotta magát legjobban a költségvetési törvényhez, míg az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Belügyminisztérium külön-külön több száz milliárd forinttal túllépte a tervezett kiadásait.

Egy Maldív-szigeteki bíróság elrendelte Abdulla Jamín Gajúm korábbi elnök őrizetbe vételét és fogva tartását pénzmosás vádja miatt.

Az államháztartás egyenlege januárban 244 milliárd forint többlettel zárt - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, aki szerint tartható lesz az év egészére tervezett 1,8 százalékos hiány.

Varga Mihály pénzügyminiszter ismertetése szerint a tavalyi gazdasági növekedés 4,6 százalék lehetett az előzetes számok tükrében, miközben az uniós módszertan szerint számolt GDP-arányos államháztartási hiány 2 százalék körüli szinten maradt, ami kedvezőbb a múlt évre tervezett 2,4 százalékosnál.

Az olasz szenátus nagy többséggel megszavazta vasárnap hajnalban a kormány módosított költségvetési csomagját.

Szabályszerű volt a 2017-es központi költségvetés végrehajtása, a hiány és az államadósság alakulása megfelelt a jogszabályi előírásoknak, valamint az uniós feltételeknek - ezt állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) zárszámadási jelentése.

2018 második negyedévében a nemzetgazdasági beruházások 15%-kal haladták meg az előző év azonos időszakának egyébként is magas bázisát. A beruházások növekedése szinte a teljes magyar gazdaságot jellemezte. A pénzügyi tárca szerint a kedvező beruházási adatok az új európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseknek, az Otthonteremtési Programnak, a hatéves bér- és adómegállapodásnak köszönhetőek, valamint a 9 százalékra csökkent a társasági adókulcsnak.

A makrogazdasági folyamatok kedvezően alakultak az első fél évben, kockázatot jelent ugyanakkor az európai uniós források beérkezésének elhúzódása, valamint a költségvetési szervek kiadásainak túlteljesülése - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az első fél év költségvetési folyamatait értékelő elemzésében.