Vasút, közút, villamosvezeték – Németországban évtizedekig tart, amíg a tervekből valóság lesz. A pénz rendelkezésre áll. A bürokrácia és a civil, lakossági tiltakozás a legfőbb akadály.
Borgyökér – minden hamburgi ismeri a védett mezei virág nevét, pedig alig valaki látta. A meglehetősen ritka növény állt az évekig tartó bírósági eljárás középpontjában, amellyel a természetvédők meg akarták akadályozni az Elba Északi-tenger és Hamburg közötti szakaszán a medermélyítést. A procedúra miatt a tervek elkészülte és a kivitelezés idei megkezdése között 17 év telt el. Ezért a legnagyobb konténerhajók máig nem jutnak el a hamburgi kikötőig. Komoly gazdasági versenyhátrány az észak-német metropolisznak.
’Not in my back yard’
A németországi infrastruktúrafejlesztés rég óta nagy probléma. Sokszor nem a pénzhiány akadályozza a modernizálást és a bővítést. A Kassal és Eisenach közötti A44-es autópálya tervei 1991-ben készültek el. A sztráda még mindig nem épül! A Hamburg és Hannover közötti új vasútvonal megépítését a sín közelében fekvő önkormányzatok, természetvédő és civil szervezetek egy 2015-ös jogerős bírósági ítélettel végleg meghiúsították.
’Not in my back yard’ (Nem az én hátsó udvaromon) – az angolban elterjed kifejezés találóan írja le, miért akad el sok németországi projekt.
Természetvédő és civil szervezetek nem csak konkrét projektek ellen küzdenek.
Szerintük általában jóval kevesebb infrastruktúrabővítésre lenne szükség.
A csendes többség felemeli a hangját
Eddig csak a fejüket csóválták az elhúzódó építkezésékről halló németek. Újabban sokan egyre kisebb megértést tanúsítanak az örökké ágáló civil szervezetekkel és a burjánzó bürokráciával szemben. Gazdasági következményektől tartanak. Németország már komoly versenyhátrányban van a nemzetközi összehasonlításban siralmas internetellátottság és mobillefedettség miatt.
A legjobb hálózattal rendelkező T-Mobil se tud az ország 20%-án mobil netet szolgáltatni!
Az átjátszók a lassú engedélyeztetési eljárás és a lakossági tiltakozások miatt hiányoznak. A Telefonicának, a harmadik legnagyobb szolgáltatónak 270 projektje áll a civilek tiltakozása miatt. A kormány most állami tulajdonú ingatlanok rendelkezésre bocsátásával akar segíteni.
Az elhúzódó projektek elrettentő, külföldön is elhíresült példája Stuttgart. A ’90-es években született meg a döntés, hogy a város fejpályaudvarát földalatti átmenő pályaudvar fogja kiváltani.
A ’Stuttgart 21’ névre hallgató projektnek, nome est omen, 2021-től kellett volna jelentősen meggyorsítani a dél-németországi vasúti közlekedést. 2010-ben, amikor 15 év tervezés és engedélyeztetési eljárás után elkezdődtek a munkák, a civilek demonstrálni kezdtek.
A tüntetéssorozat hónapokig tartott és véres utcai harcokig eszkalálódott. A tiltakozók követelésre kiírt népszavazáson a beruházás támogatói kerültek többségbe, így fogcsikorgatva kénytelenek voltak felfüggeszteni a tüntetéseket. Az új pályaudvar végre elkezdhetett épülni. Befejezése legkorábban 2025-re várható.
A rendszer anomáliái
Az Európai Bíróság a civil szervezetek jogorvoslati lehetőségeit szélesítő döntése óta Németországban 25 százalékkal emelkedett a beruházási engedélyek megtámadása miatt indult bírósági eljárások száma. Kimenetelük bizonytalan, mert az Európai Bíróság joggyakorlata és a német jogszabályok is csak homályosan határozzák meg a döntési elveket.
A projektek elhúzódásáról sokszor közvetve a jogalkotó tehet. Az A20-as autópálya például azért nem épül, mert a civilek által indított bírósági eljárások hatására elhúzódott a kivitelezés megkezdése. Amikor pedig végre megindulhatott volna a munka már új szabályok vonatkoztak az autópálya-építésekre, amelyeknek viszont az évekkel korábban tervezett sztráda nem felelt meg.
Az építkezés belátható időn belül nem fog elindulni, mert a munkaerőhiánnyal küzdő Németországban nincs, aki az új terveket elkészítse. A kevés szakemberre sok projekt jut. Az A20-nak a sor végére kell állnia.
Az infrastruktúra fejlesztést elszántan akadályozó környezetvédők sokszor a klímavédelmi projekteket is akadályozzák. Az észak-németországi tengerpart közelében a leghatékonyabban működő szélkerekek által megtermelt energia a nagyobb áramigényű Dél-Németországba szállításához új vezetékek kellenek. Ahhoz, hogy az emberek autó és repülő helyet vonattal utazzanak, bővíteni kellene a sínhálózatot. A civilek rend szerint tiltakoznak a magasfeszültségű vezetékek építése és a vasúti infrastruktúra fejlesztése ellen is.
Változások jönnek
A szakemberhiányon nehéz lesz változtatni. De vannak könnyen megvalósítható elképzelések, amelyek érdemben gyorsíthatnák az eljárásokat. Ilyen a digitalizálás, hogy nem a papírok küldözgetésével menjen az idő. Segítene az alsóbb fokú bíróságok bíráinak mobil bevetése is. Ha egy régióban több eljárás folyik egy időben, a máshol kevésbé leterhelt kollégák segíthetnének. Fontos lenne a projektek pontosabb tervezése is, hogy kevesebb legyen a támadási felület.
Külföldi és német közgazdászok is évek óta több állami beruházást szorgalmaznak. Úgy vélik, hogy a hiány nélküli költségvetésénél fontosabb lenne a gazdaságélénkítés. Ráadásul az elmúlt évek büdzséiből 20 milliárd euró halmozódott fel, amit az elfogadott, de meg nem valósult beruházások miatt végül nem adott ki az állam.
Ezért Olaf Scholz pénzügyminiszter a jogállamiság és a lakossági beleszólás fontosságának hangsúlyozása mellett az engedélyezési eljárások reformját jelentette be.
A vasúti fejlesztéseknél csökkenni fog a civilek beleszólási lehetősége. A Deutsche Bahn (DB) becslése szerint ez 5 évvel lerövidítheti az átlagos tervezési és engedélyeztetési időt!
A jövőben az eljárást indítóknak meg kell indokolniuk a keresetüket. Erre jelenleg nem kötelesek. Kifogásaikat ráérnek hónapokkal később, a bíróság előtt előadni. A DB-nek ilyenkor halasztást kell kérnie, hogy érdemben reagálni tudjon. Kényszerből, de a vasúttársaság maga húzza el az eljárást. Az ellenvélemény előterjesztése után az eljáró bírónak most magának kell elmélyednie a műszaki kérdésekben. Szakértői segítségük még a Szövetségi Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon bíráinak sincs. A kormányzati ígéretek szerint ebben is változás jön.
Bizonytalan, hogy az új szabályok a kivitelezések érdemi gyorsulásához fognak-e vezetni. Az viszont biztos, hogy a német közlekedési infrastruktúra egyre elavultabb, a digitális pedig fejletlen.
Ha nem lesz változás, azt Európa legnagyobb gazdasága komolyan meg fogja sínyleni.
