Magyarországnak van mozgástere a mintegy 3400 milliárd forintos uniós hitel kérdésében, az összeg ugyanis 2023-ig rendelkezésére áll, ám az ország külső sérülékenysége és adósságpályája szempontjából érdemes megfontolni az eladósodást – mondta az Állami Számvevőszék elnöke.
Domokos László a növekedés.hu-nak adott interjúban kiemelte: a hitelkeret teljes kihasználása, a 2020-as makrogazdasági környezet szerint mintegy 7,5 százalékos államadósság növekedést okozna. Ez jelentős visszalépést jelentene abban a szisztematikus munkában, ami az államadósság arányának lefaragására, kinövésére irányult az elmúlt években – tette hozzá.
Jelenleg még nem kidolgozott, hogy a Next Generation EU (NGEU) hitelekhez kapcsolódó tagállami kötelezettségvállalás és az eredményelvárásokhoz kötött finanszírozás pontosan hogyan valósul meg – hívta fel a figyelmet az ÁSZ elnöke utalva arra, hogy a pénzügyi kockázatok meghatározása csak korlátozottan lehetséges.
Domokos László egyetért a kormány álláspontjával, hogy most csak az NGEU csomag vissza nem térítendő részét képező, mintegy 2500 milliárd forint felhasználására dolgoz ki és nyújt be tervet.
A 2022-es költségvetési hiánycéllal kapcsolatos kérdésre a számvevőszék vezetője elmondta, hogy olyan előirányzatoknak a nevesítésére lenne szükség, amelyeket csak akkor használ fel a költségvetés végrehajtója, ha a magángazdaság a vártnál kevésbé képes az újraindítására. Így, ezen kiadások nélkül számolva a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya nem érné el a három százalékot – tette hozzá. Már a GDP egy-másfél százalékának megfelelő kiadási előirányzat feltételhez kötése is jól mutatná a magyar költségvetési politika elkötelezettségét az államháztartási egyensúly javítása mellett – jegyezte meg.
Domokos László arról is beszélt, hogy a fiatalok szja-mentességéről hozott országgyűlési döntés mintegy 130-150 milliárd forint többlet jövedelmet jelent a 25 év alatti fiataloknak. Az adókedvezmény több mint 250 ezer fiatalt érinthet jövő év elejétől – mutatott rá a számvevőszéki elnök, aki történelmi lépésnek nevezte az szja-mentes, de szociálisan biztosított munkavállalást. Az intézkedés hatására várhatóan több olyan fiatal is itthon marad majd, aki korábban külföldi munkavállalást tervezett – tette hozzá.
