A TÜV Rheinland InterCert Kft. és a Jedlik Ányos Klaszter a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel (HIPA) szakmai együttműködésben megrendezett „E-mobilitás – biztonság mindenek felett” című konferencián mintegy 130 érdeklődő regisztrált.
A kormányzati és iparági, illetve a kutatás-fejlesztésben érdekelt partnerek osztották meg egymással az elektromos és intelligens mobilitás biztonsági rendszereivel kapcsolatos koncepcióikat a napokban tartott konferencián. Az előadások széles köre és átfogó jellegük miatt jelzés értékű összefoglalást közlünk a tanácskozás menetéről az alábbiakban.
A Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében tartott konferencia megnyitóján Novák Miklós, a TÜV Rheinland InterCert Kft. ügyvezetője az elektromobilitás üteméről és fejlődésének eredményeit vázolta fel. Kiemelte: immár a konkrét tapasztalatokat és menedzsment-tudást oszthatnak meg egymással az együttműködés a partnerei.
A konferencia szakmai partnere, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) képviseletében Kis Tünde elnökhelyettes vázolta az alternatív meghajtásoknak a magyarországi járműiparban is mind jobban érvényesülő szerepét. Kiemelte, hogy megindult az elektromos autók részegységeinek (motorok, akkumulátorok) sorozatgyártása. Egyre több az ezt célzó beruházás, ami a hazai beszállítókat is új feladatok elé állítja.
Dale A. Martin, a Siemens Magyarország Zrt. vezérigazgatója a világ egyik legnagyobb technológiai cégének az új típusú mobilitási és energiarendszerekre vonatkozó stratégiai elgondolásait mutatta be a konferencia közösségének.A regionális környezetben felértékelődnek a Magyarországon átvezető „zöld közlekedési folyosók”, amelyek összekötik Németországot és Törökországot. Ezt már Ságvári Pál, a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős utazó nagykövete jelentett ki. A diplomata szerint a Duna-régión átívelő szállítási útvonalak fejlesztésében egyszerre kell érvényesíteni az energiabiztonság és a dekarbonizáció szempontjait.
Mindezzel összefüggésben Vígh Zoltán, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezetője az e-mobilitásra ható megatrendek elemzése során rámutatott: az Európai Unió szabályozási folyamatai erőteljes kibocsátás-csökkentésre kötelezik mind az energiaszektort, és a közlekedési szektort is. Ezek a kötelezettségek az e-mobilitás piacára hosszú távon hatnak, a dinamikus bővülést biztosítják. A magyarországi növekedés érzékelhetően meghaladja a várakozásokat: az elektromos járművek állománya nem egészen négy éve alatt szinte a nulláról indulva érte el a 7400 darabot.
Az egységes szabályok létrehozása a robbanásszerű fejlődés miatt különösen fontos. A TÜV Rheinland AG az e-mobilitási infrastruktúra kritikus, innovatív elemeit teszteli világszerte, a töltőberendezéseket és az energiatároló egységeket. A vizsgálatok kiemelték az egységes szabályok hiányát. Nicolas Bogdanski, a német anyavállalat illetékes szakmai vezetője példájában egy egyszerű, de annál fontosabb tényre világított rá a szabályok megalkotásának fontosságára, mint kifejtette, a különböző gyártmányú elektromos meghajtású gépjárművekben máshol van a feszültségmentesítő főkapcsoló. Ez a tény, az esetleges mentési munkát végzők számára jelentős nehézséget jelent.
A rendezvény második szekciójában a hazai e-mobilitási piac meghatározó szereplői fejtették ki, milyen fejlesztésekkel garantálhatják a biztonságot, a fenntarthatóságot, a fejlődést és fogyasztók bizalmát. Tóth-Fekete Róbert, a MOL Csoport e-mobilitási vezetője a nagy teljesítményű villámtöltők hálózatának telepítését nevezte cége egyik stratégiai céljának, míg Balogh Szabolcs, az NKM Mobilitás Kft. ügyvezetője a változatos ügyféligények felismerésének fontosságát hangsúlyozta. Az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft., mint az állami támogatási konstrukciók kezelője a piac által kevésbé preferált területeken segíti elő az országos átjárhatóság biztosítását – erről Pénzes László, a vállalat telepítési- és üzemeltetési vezetője beszélt.
Az e-mobilitás átfogó biztonságával kapcsolatban Pete Gábor, a Vodafone magyarországi és csehországi IoT-vezetője azt emelte ki, hogy a modern, nagy kapacitású infokommunikációs háttér nélkül nincs ma már közlekedés, és az adatátviteli hálózatokkal szembeni igények exponenciálisan nőnek majd az önvezető autók megjelenésével.
A járműipari paradigmaváltás jelentőségét érzékeltette Papp László, a Porsche Hungária vezető autómérnökének előadása, amely kitért a Volkswagen elektromos gépkocsijaira vonatkozó biztonsági szabályzatra is. Az automatizált mobilitás jelentette párhuzamos kihívására reflektált Takács Árpád, az AI Motive szakmai kommunikációs vezetője, aki prezentációjában rámutatott a szabályozás és a tervezési metódusok összhangjának szükségességére azért, hogy a biztonsági kockázatokat minimalizálni tudjuk. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az önvezető autózás megemelt energiaigényére is.
A magyarországi e-mobilitás terén úttörő szerepet játszó ELMŰ vállalatfejlesztési igazgatója, Jászay Tamás azt hangsúlyozta, hogy csak az elektromos hálózatok körültekintő és intelligens fejlesztése garantálhatja a rendszer átfogó biztonságát; a fejlesztés során pedig figyelembe kell venni, hogy a nagy teljesítményű (villám) töltőberendezések a kétségtelenül igen kedvező otthoni töltéshez képest legalább tíz- vagy tizenötszörös áron adhatják át megtérülő módon az elektromos energiát. Az energia- és mobilitási szektor között többféle módon is átjárást jelentő hidrogén-technológia biztonsági aspektusait Mayer Zoltán, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület titkára elemezte, majd a konferencia fő támogatója nevében Kovács Gábor, a TÜV Rheinland InterCert Kft. üzleti területi vezetője hívta fel a figyelmet arra, hogy milyen biztonsági szempontokra, és fontos vizsgálatokra kell figyelniük azoknak a szereplőknek, akik belépnek az e-mobilitás világába.
