Javította a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok, köztük a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedési ütemére adott előrejelzéseit átfogó őszi prognózisában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank.
Az EBRD hangsúlyozta ugyanakkor, hogy tevékenységi területének növekedési kilátásait több kockázat is terheli, köztük a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) potenciális kereskedelmi hatásai.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított pénzintézet a magyar gazdaságban az idén 4,3 százalékos, 2019-ben 3,3 százalékos növekedéssel számol.
A pénzintézet jelentősen, 0,5, illetve 0,3 százalékponttal javította a magyar hazai össztermék (GDP) idei és jövő évi növekedési ütemére adott becslését az előző, májusban kiadott előrejelzéséhez képest.
Az EBRD a közép-európai és a balti EU-térség egészében az idén 4,3, jövőre 3,5 százalékos növekedést vár, 0,5, illetve 0,2 százalékponttal javítva májusi prognózisát.
Kiterjesztett tevékenységi területének egészében – amelybe öt arab gazdaság is beletartozik – a bank 3,1, illetve 3 százalékos átlagos növekedést vár 2018-ban és 2019-ben. Az idei évre szóló térségi növekedési előrejelzést az EBRD 0,1 százalékponttal javította, a jövő évi prognózist nem módosította.
Törökországgal együtt számolva az EBRD teljes működési térségének növekedési átlaga az idén 3,2 százalék, jövőre 2,6 százalék lesz a csütörtöki prognózis szerint, 0,1, illetve 0,6 százalékponttal gyengébb a májusi előrejelzésben szereplő várakozásnál.
Az EBRD a török gazdaság teljesítményét ezúttal kivette a régiós növekedési átlagból, tekintettel az elmúlt hónapok törökországi gazdasági felfordulása okozta meredek, lefelé mutató korrekciókra. Törökországban az EBRD az idén 3,6, 2019-ben 1 százalékos gazdasági növekedést vár, 0,8, illetve 3,2 százalékponttal lassabbat a májusi prognózisban szereplő becslésnél.
A bank hangsúlyozza, hogy a török líra január óta 36 százalékkal gyengült, elsősorban a befektetők körében kialakult bizalmi válság miatt, amely a török gazdaságpolitikával, illetve a geopolitikai kockázatokkal kapcsolatos piaci aggályokat tükrözi.
Az EBRD szerint ugyanakkor “nagyon korlátozott” annak kockázata, hogy a török gazdaság lassulásának hatásai átszűrődnek a működési térség más gazdaságaiba, tekintettel a mérsékelt kereskedelmi és befektetési kapcsolatokra.
A bank kiemeli, hogy a Törökországba irányuló magyar késztermék-export értéke a magyar hazai össztermék 1,4 százalékának felel meg, de még Bulgária esetében sem haladja meg a 2 százalékot.
Az EBRD számításai szerint a magyar gazdaság az év első felében 4,7 százalékkal növekedett, a folyamatosan erőteljes hazai kereslet, valamint a beruházási érték kétszámjegyű százalékos növekedésének hatására.
Az erős exportteljesítmény ellenére a külkereskedelem nettó növekedési hozzájárulása azonban negatív volt, éppen a beruházások élénkülésével járó jelentős importnövekmény miatt.
Az EBRD hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a magánszektorbeli hitelkiáramlás csaknem nyolc évig tartó visszaesés után, 2017 közepe óta növekszik. A vállalati szektor hitelellátása az idei első fél évben “egészséges”, 10 százalékos ütemben nőtt éves összevetésben, és a lakossági hitelfelvétel is nőtt, bár mindössze 1 százalékkal.
A magyar gazdaságban korábban kialakult negatív kibocsátási rés mára teljesen bezárult, és a GDP-növekedési ütem várhatóan továbbra is a potenciál felett marad – jósolja csütörtöki előrejelzésében az EBRD.
A bank várakozása szerint a magánszektor hitelellátásának bővülése még tovább élénkíti a beruházási aktivitást a belátható előrejelzési időszakban, és a háztartások fogyasztása is várhatóan erőteljes marad.
A magyar gazdaság – mindenekelőtt a magyar autóipar – kilátásaira a szűkülő munkaerő-kínálat és az esetleges világkereskedelmi felfordulás jelenti a fő kockázatot, és bár a közmunka-programok fokozatos leépítése várhatóan több munkavállalót terel át a magánszektorba, még aktívabb munkapiaci szakpolitikai lépésekre lenne azonban szükség ahhoz, hogy több fogyatékkal élő, roma, illetve idősebb ember tudjon ismét munkát vállalni – áll azt EBRD jelentésében.
A magyar gazdaság növekedési kilátásait más nagy londoni házak is derűlátóan ítélik meg.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja legutóbbi előrejelzésében az idei évre 4,4 százalékos, jövőre 3,7 százalékos – vagyis az EBRD várakozását meghaladó – növekedést jósolt a magyar gazdaságban.
Ezek is javított adatok: a Morgan Stanley korábbi prognózisaiban 3,9 százalékos, illetve 3,3 százalékos magyarországi GDP-növekedés szerepelt erre a két évre, de az erőteljes második negyedévi adatok nyomán a ház nemrégiben emelte növekedési becsléseit.
Az EBRD-jelentés kiemeli a megállapodás nélküli Brexitet a bank működési térségének növekedési kilátásait terhelő fő kockázatok közül.
A bank számításai szerint a Nagy-Britanniába irányuló szlovák és magyar export hozzáadottérték-tartalma a két ország GDP-értékének 1,5-3 százaléka között van.
Az EBRD szerint közvetett hatásként jelentkezhet az is, ha a fejlett európai gazdaságok nagy-britanniai exportja visszaesik, mivel ez az EBRD-térség félkésztermék-exportja iránti keresletet is érintheti.
A bank szerint hacsak a többi EU-tagország nem növeli hozzájárulását az EU költségvetéséhez, a közép- és délkelet-európai országoknak folyósítható strukturális és kohéziós EU-támogatások 10-15 százalékkal visszaeshetnek Nagy-Britannia kilépése miatt.
