Egy eddig főként csak kontaktsportokból ismert agyi elváltozást, az ún. krónikus traumás enkefalopátiát azonosítottak hajléktalanokban a Semmelweis, a Torontói és az ausztrál Macquarie Egyetem szakemberei. A világon ez az első átfogó kutatás, melyben elhunyt hajléktalan emberektől származó agyszöveti mintákat vizsgáltak. A 34 eset közül négyben egyértelműen kimutatták a 2015-ös Concussion című film alaptémáját adó kórképet, kettőben pedig a betegségre utaló elváltozásokat találtak.
Bár a szakirodalomban először 1928-ban bokszolóknál írták le, a gyakran csak angolul használt ún. chronic traumatic encephalopathy (CTE) 2005-ben vált közismertté, amikor dr. Bennet Omalu amerikaifutball-játékosok, köztük Mike Webster agyszöveti mintáiban azonosította ezt a krónikus idegrendszeri betegséget. Történetüket később a hollywoodi Concussion című film dolgozta fel, melyben az Oscar-díjas Will Smith alakította Omalut – ezért a szerepért Golden Globe-jelölést is kapott.
A CTE ismételt fejsérülések következtében alakul ki, és jelenleg csak boncolás után lehet diagnosztizálni. Az agyban egy tau nevű fehérje rakódik le jellegzetes mintázatban, ami az agysejtek pusztulásához, majd idővel viselkedészavarokhoz, hangulatingadozáshoz, agresszióhoz, memória- és mozgásproblémákhoz vezethet.
A mostani nemzetközi kutatás eredményeit az Acta Neuropathologica című szaklapban publikálták a három egyetem szakemberei. A vizsgálati alanyok 41 és 67 év közötti életkorukban elhunyt, hajléktalan személyek voltak, többségük férfi. Négy agyi mintában a kutatók megtalálták a CTE jól ismert jeleit, két további esetben pedig részleges, de hasonló elváltozásokat mutattak ki. Ez az első alkalom, hogy Európában, nem sportolói populációban igazolták a betegséget.
A vizsgált alanyok közül senki sem volt hivatásos sportoló vagy katona – vagyis a mindennapi életben elszenvedett ismételt fejsérülések is elégnek bizonyultak ahhoz, hogy agyi károsodás alakuljon ki.
„Eredetileg Alzheimer- vagy Parkinson-kór korai jeleit kerestük a mintákban, ehelyett teljes meglepetésünkre CTE-t fedeztünk fel olyan embereknél, akiknek semmi közük nem volt a kontaktsportokhoz” – mondta dr. Danics Krisztina, a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetének adjunktusa, a tanulmány első szerzője. „Ez is azt bizonyítja, hogy a mindennapok során ismétlődő, kisebb-nagyobb fejsérülések is összeadódhatnak egy életen át, és hasonló folyamatokat indíthatnak el, mint a kontaktsportot űzőknél.”
Az Egyesült Királyságban az elmúlt években új irányelveket vezettek be az utánpótlás-futballban is, hogy csökkentsék a fejsérülések kockázatát.
Korábban egy ausztrál kutatás bántalmazott nőknél kimutatta a CTE-hez köthető agyi elváltozásokat. A hajléktalan emberek körében is gyakoriak a fejsérülések – balesetek, verekedések vagy esések miatt. A kutatók szerint ezért fontos felismerni: az olykor agresszív vagy erőszakos viselkedés nem feltétlenül ok nélküli, hanem akár CTE
„Felfedezésünk alapvetően változtathatja meg a hozzáállást ehhez a betegséghez és a hajléktalan populációhoz” – mondta dr. Kovács Gábor Géza, a Torontói Egyetem Tanz Neurodegeneratív Betegségek Kutatóközpontjának vezető kutatója. A tanulmány utolsó szerzője hozzátette. „A CTE nem csak sportolók betegsége, és ezt az egészségügyben, a szociális ellátásban, sőt a későbbiekben esetleg bírósági ügyekben is figyelembe kellene venni.”
Az érintett hat esetben a memóriaért felelős agyterületek károsodása egyértelműen eltért az Alzheimer-kórban látott mintáktól. A kutatók más, idős korban gyakori elváltozásokat is találtak a vizsgálat során, például az ún. argyrophil szemcsés betegséget, ami különösen meglepő, hiszen itt viszonylag fiatal embereknél jelentkezett.
„Kutatásunkban nem a genetikára, hanem a szociális és környezeti hatásokra fókuszáltunk. Szigorú kiválasztási szabályokat alkalmaztunk: csak olyan elhunytakat vontunk be a vizsgálatba, akik hosszabb időn át hajléktalanként éltek, és minden esetben ugyanazzal a módszerrel elemeztük az agy- és gerincvelőmintákat. Ez volt az első ilyen jellegű és ennyire átfogó kutatás a világon, mely során az esetek mintegy 12 százalékában találtunk CTE-t” – magyarázta dr. Shelley L. Forrest, a Torontói és a Macquarie Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
A nemzetközi kutatócsoport szerint következő lépésként olyan diagnosztikai módszerek kifejlesztésére lenne szükség, melyekkel a betegséget még élő személyekben és minél hamarabb fel lehet ismerni, mivel a rutinszerű MRI-vizsgálat erre jelenleg nem alkalmas.
(Semmelweis Egyetem)
