Az Igazságügyi Minisztérium elkötelezett abban, hogy az alternatív vitarendezés, ezen belül is a mediáció ismertsége növekedjen – fejtette ki AzÜzlet.hu-nak Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki a közelmúltban vehette át a Magyarországi ELSA Egyesületek Szövetsége és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által alapított Mediációért Díjat. A cél az – tette hozzá -, hogy a cégek hatékonyságnövelését is elősegítő mediáció mai, minimális aránya évente legalább 50-100 százalékkal növekedjen.
– Miniszter úr milyennek tartja az egyezségközvetítés, a mediáció elfogadottságát, gyakorlati elterjedtségét a magánélethez kapcsolódó viták és különösen a gazdasági viták rendezése kapcsán Magyarországon?
– A mediáció egy olyan fontos értéket képvisel, amelynek elismertetése, fejlesztése és szakmai színvonalának emelése, védelme, valamennyi szakterületen tevékenykedő szakember elsődleges célja és feladata kell, hogy legyen. Az Igazságügyi Minisztérium egyik kiemelt szakpolitikai célkitűzése az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom erősítse. Mindezek alapján a közvetítés mint jogintézmény és a közvetítői eljárás népszerűsítése, és ennek előfeltételeként a közvetítés magas színvonalának biztosításán keresztül a közvetítői képzések reformja hatékony eszköze lehet a kitűzött szakpolitikai cél elérésének.
Magyarországon a mediáció jogszabályi háttere nemzetközi összehasonlításban is jó, előremutató. A jogalkotás oldaláról tehát minden feltétel adott a mediáció terjedéséhez. Most a gyakorlati szakemberek ideje jött el, akik szakmai tapasztalataikkal képesek tartalommal megtölteni a jogi szabályozást.
Az IM közvetetői névjegyzékében szereplő mediátorok száma 1516, az IM közvetetői névjegyzékében szereplő mediátorok által vitt esetek száma pedig több mint 1480. Az adatokból is jól látható, hogy bőven lenne mozgástér az ügyszámok emelésére.
– Miért tartja küldetésszerűen fontosnak a mediáció minél szélesebb körű elterjesztését és milyen lehetőségeket lát erre?
– A személyek közötti viták, a különböző érdekek ütközése a mindennapok során gyakran előforduló jelenségek, gondoljunk csak a munkahelyen vagy a magánéletben előforduló vitás ügyeinkre. A konfliktusok megoldásánál célszerű a gyorsabban, olcsóbban és egyszerűbben igénybe vehető alternatív vitarendezés mechanizmusait választani a peres eljárásokkal szemben. Az alternatív vitarendezés legismertebb intézményei jelenleg a közvetítés (mediáció), a békéltetés és a választott bíráskodás.
A mediáció kézenfekvő előnyeit a hagyományos, pereskedéssel és végrehajtással járó vitarendezéshez képest hosszan lehetne sorolni. Ehelyett beszédesebb egyetlen adatot idézni: a mediáció során kötött megállapodások 85-90 százalékát a felek betartják, vagyis mindössze az esetek 10 százalékában fordul elő a megállapodás nem megfelelő teljesítése.
A mediáció egyik legnagyobb előnye, hogy még abban az esetben is kedvező a hatása, ha végül nem kerül sor megállapodásra, mert a felek közötti jövőbeni kommunikációra így is jótékony hatással van. A mediáció képes feloldani akár évtizedes ellentéteket; egy képzett és megfelelő gyakorlattal rendelkező mediátor képes ugyanis úgy irányítani a felek közötti beszélgetést, hogy a reménytelennek tűnő helyzetben is eredményre vezessen.
– Hogy látja, mi lenne a mediáció optimális elfogadottsági és gyakorlati alkalmazási szintje?
Nagyon fontos lenne, hogy minél több területen alkalmazásra kerülne a mediáció módszertana, mivel az élet szinte minden területén ez egy gyors, hatékony módszer a viták, konfliktusok kezelésére. Sokkal többről is szól a mediáció, mint vitarendezés. Kihat a felek magánéletére, pozitív hatással van munkahelyi produktivitásukra és egészségi állapotukra egyaránt. Olvastam egy felmérést, amelyben 1000 embert kérdeztek meg arról, hogy ismerik-e a mediációt. A megkérdezettek 29 százaléka válaszolt igennel. Megkérdezték azt is, hogy hányan vettek részt mediációs eljárásban, itt az arány mindössze 3 százalék volt, azaz 1000 emberből mindössze 30 vett rész ilyen eljárásban. Ennek oka többek között, hogy kevés a mediációs iroda és a felek általában azonnal ügyvédhez fordulnak és tőle várnak segítséget. Érdemes lenne célként kitűzni magunk elé, hogy évente legalább 50-100 százalékkal emeljük a mediációs ügyek számát. Ezt kampányokkal, népszerűsítéssel és tájékoztatással el lehet érni.
– A mediáció jelenlegi szintjén elsősorban milyen hátterű cégek – nemzetközi cégek, KKV-ék – és milyen ágazatok szereplői élnek a mediáció lehetőségével?
– “Kerüld a pereskedést! Győzd meg ismerőseidet, kössenek kompromisszumot amikor csak lehet. Hívd fel a figyelmüket, hogy a pereskedés győztese milyen gyakran vesztes a valóságban a kiadások, költségek, és az elfecsérelt idő tekintetében.” Mondta Abraham Lincoln 1850-ben. Gondolata még most is aktuális, talán aktuálisabb, mint valaha.
A mai globalizált világunkban nagyon fontos, hogy a cégek, a kis és középvállalkozások hatékonyan, az erőforrásaikat megfelelően felhasználva tudjanak olyan együttműködésben tevékenykedni, amely hozzájárulhat országuk versenyképességének javításához és megteremti a folyamatos fejlődés, növekedés lehetőségét.
A nemzetközi cégek sokkal több esetben alkalmazzák ezt a vitarendezési módot, mint például a kkv szektor, de az utóbbi években itt is elindult némi fejlődés. A gazdasági mediáció egy olyan terület, amely stratégiailag kiemelten fontos, ugyanis a cégek egy békés megegyezés esetén pénzt spórolnak, erőforrásokat szabadítanak fel vagy takarítanak meg, ezáltal tovább tudnak fejlődni, ami nemzetgazdasági érdek is.
Hazánkban évente kb. 15 ezer gazdasági jellegű per van, amelyeknek mindössze 6 százaléka oldódik meg alternatív módon. Ezen az arányon a jövőben a cégek versenyképessége miatt is változtatni kell. Ehhez nem csak a jogalkotó oldaláról tett kezdeményezésekre, hanem az érintettek esetén szemléletváltásra is szükség lehet. Több társaság alkalmazza a szerződéskötési gyakorlatában a mediációs klauzulát, amelyben vállalják, hogy vitás ügyeiket elsősorban peren kívül, mediátor segítségével oldják meg és csak ennek sikertelensége esetén fordulnak a bírósághoz.
– Azokban az országokban, ahol tradícionálisan használják a mediáció intézményét melyek a gyakorlati tapasztalatok például abban a tekintetben, hogy mennyire váltják ki a bírósági szakaszt, milyen megtakarítást jelentenek a feleknek – már csak a gyorsaság és a költségek okán – és mennyiben növelik a gazdaság szereplői közötti bizalmat?
– A mediációs eljárás gyors, hatékony és olcsó. Segít a bizalom újraépítésében és lehetőséget ad a gazdasági szereplőknek arra, hogy a jövőben is együttműködjenek egymással. Az EU tagállamaiban szintén fejlődő szakaszban van ez a szakma és elmondható, hogy egyre több esetben veszik igénybe cégek is ezt a fajta vitarendezési eljárást. Sok esetben használják ezt a módszert cégen belüli, szervezeti konfliktusok megoldására is, de sztrájkok idején is segíthet a helyzet gyors megoldásában. A világ számos pontjáról hallani sikeres, cégek közötti mediációs eljárásokról.
A nemzetközi környezet is támogatja az alternatív vitarendezés terjedését. Az ENSZ Kereskedelmi Jogi Bizottsága 2018 júliusában fogadta el a Szingapúri Egyezményt, amely a nemzetközi elemet tartalmazó mediációs megállapodások végrehajthatóságát szabályozza, de az Európai Unió is már hosszú évek óta szorgalmazza a viták alternatív úton történő megoldásának terjedését.
– Várható-e valamilyen új szabályozás a mediáció kapcsán?
– Igazságügyi miniszterként még 2018 októberében létrehoztam a Mediációs Munkabizottságot, amelynek feladata a mediáció (közvetítés) intézményének értékelése, a jelenlegi problémák feltárása és ajánlások megfogalmazása a miniszter és Magyarország Kormánya részére. A Munkabizottság lehetőséget teremtett az intenzív szakmai párbeszédre, amelynek célja egy jelentés elkészítése a Kormány részére azzal a céllal, hogy a mediáció ismertsége növekedjen, az állampolgárok minél több ügyükben felismerjék a peren kívüli egyezség lehetőségét és a mediátor szakma pedig magas minőségű szolgáltatásaival támogatni tudja ezt. A Munkabizottság az alternatív vitarendezési terület kiemelt szakértőiből és a Minisztérium munkatársaiból áll és a munka jelenleg a konkrét helyzetértékelésnél és a jövőbeni irányok megfogalmazásánál tart
– Mit jelent az Ön számára a közelmúltban átvett Mediációért Díj?
– Ez a díj számomra nagy megtiszteltetés volt és nagyon jól esik, hogy elismerték azt a kezdeményezésemet, hogy kiváló szakemberekkel együtt elkezdtünk dolgozni azon, hogy Magyarországon is jobban terjedjen a mediáció, többen vegyék igénybe és próbálják meg a peres eljárás helyett ezt a módszert alkalmazni. A munka remélem a jövőben sem áll meg és munkatársaim tovább viszik ezt a nemes ügyet. Jómagam a dialógusban hiszek és a mediáció is erről szól, hiszen egyenrangú felek vitáznak egy semleges harmadik személy segítségével.
– A díj egyik alapítója a Magyarországi ELSA Egyesületek Szövetsége, vagyis a jövő jogászait képviselő szervezet. Ön szerint mi a legfontosabb küldetésük a jövő jogászainak és miként tanácsos felkészülniük az előttük álló kihívásokra?
– A jövő jogászainak már az egyetemeken célszerű lenne megismerkedniük az alternatív vitarendezési módszerekkel, mivel a mediáció terjedése egyértelmű, így a jelenkor kihívásainak az a jogász fog megfelelni, aki olyan komplex szolgáltatást tud ügyfeleinek nyújtani, amelynek része a mediációs szolgáltatás, amit egy jól képzett, szakmai tapasztalatokkal rendelkező mediátorral együttműködésben tud nyújtani. A legfiatalabb generáció magában hordozza az együttműködés és a vita békés rendezésének igényét és erre a jogász társadalomnak reagálnia kell és segíteni a mediáció terjedését.
A Díj:
– Az idén negyedik alkalommal, nagy sikerrel lezajlott Alternatív Vitarendezési Versenyünk céljához híven először, majd pedig évente megismételve díjjal kívánjuk elismerni a hazai mediációért végzett erőfeszítéseket, kiemelkedő életpályákat, személyeket – magyarázza Tüttő Péter, az ELSA Magyarország elnöke. – Trócsányi miniszter urat többek között azért jelöltük, mert Miniszter úr 2018 októberében létrehozta az Igazságügyi Minisztérium Mediációs Munkabizottságát, ami áttekinti a mediátor szakma elmúlt 15 évét és meghatározza azokat az irányokat, amerre elindulhat a fejlődés. Ez történelmi lehetőséget adott a mediációs szakmának arra, hogy új alapokra helyezze működését. A European Law Studetns’ Association ( Európai Joghallgatók Szövetsége) a világ legnagyobb joghallgatókból álló nemzetközi diákszervezete. Az alapító ELSA Hungary a Díj odaítélését egy tőle szakmailag független, Szakértői Bizottság közreműködésével végezte, így akadémikusok, praktizáló jogászok és egyetemi oktatók egyhangú véleménye is megerősítette döntésünket.
Az alapítók
Az ELSA: A European Law Studetns’ Association ( – Európai Joghallgatók Szövetsége) a világ legnagyobb joghallgatókból álló nemzetközi diákszervezete, 44 ország közel 50 ezer fős tagságát foglalja magában, köztük Magyarországot. Szervezetünk joghallgatóknak és fiatal jogászoknak kínál különböző lehetőségeket egyetemi tanulmányaik kiegészítésére, készségeik fejlesztésére, például nyári egyetemeket, konferenciákat, versenyeket vagy külföldi szakmai gyakorlatot.
