Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa február végi ülésén az alapkamat 13 százalékon tartásáról a rövidített jegyzőkönyv szerint.
A monetáris tanács február 28-i kamatdöntő ülésén fenntartotta a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13,0 százalékos szintjét, valamint 18 százalékon tartotta az egynapos betéti kamatszintet.
A kamatfolyosó két szélén, az egynapos jegybanki betét 12,5 százalékos és az egynapos fedezett hitel 25 százalékos szintjén sem változtattak.
A közlemény szerint a döntéshozók egységesen a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása mellett érveltek, hangsúlyozva, hogy az alapkamat jelenlegi szintje alkalmas a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére.
A jegyzőkönyv szerint a tanács a tartalékráta emelésével és a kamatozás átalakításával tovább szigorítja a kötelező tartalékeszköz likviditásra gyakorolt hatását. Januári ülésén döntést hozott arról, hogy a kötelező tartalékráta április 1-jei hatállyal 10 százalékra emelkedik. A február 28-i ülésen a tartalékszámla kamatozásának átalakításáról döntöttek annak érdekében, hogy tovább növeljék a tartósan lekötött likviditást, és ezáltal tovább erősítsék a monetáris transzmissziót.
A monetáris transzmisszió erősítése mellett a jegybank a pénzpiaci stabilitás biztosítása érdekében a következő időszakban is alkalmazza az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsereügyleteket, emellett továbbra is rendelkezésre áll az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igény kielégítésében.
A tanácstagok hangsúlyozták, hogy a beérkezett januári adatok az infláció tetőzését és szerkezetének átalakulását jelzik. Az élelmiszer-infláció gyorsulása az év elején megállt és februárban is folytatódhatott a mérséklődés. Ugyanakkor a piaci szolgáltatásokat a korábbiaknál magasabb év eleji átárazások jellemezték. A döntéshozók kiemelték, hogy előretekintve a dezinflációs hatások tovább erősödnek a következő hónapokban. Az év első felét jellemző tetőzés, majd fokozatos mérséklődés után az év közepétől a hazai infláció jelentősebben csökken, amit a bázishatások kifutása is támogat. A fogyasztóiár-index 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
A tanácstagok egybehangzó véleménye szerint a jegybank ősszel bevezetett, a bankközi forintlikviditás tartós lekötését célzó intézkedései a monetáris transzmisszió erősítésén keresztül sikeresen stabilizálták a pénzügyi piacokat. A kedvező tapasztalatok alapján ezen eszközök alkalmazása a következő időszakban is folytatódik.
Értékelésük szerint a globális növekedési kilátásokat kettősség jellemzi: az elhúzódó orosz-ukrán háború és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet előretekintve továbbra is érdemi lefelé mutató kockázatot jelent. Ezzel szemben az enyhe téli időjárás, valamint a gáztározók kedvező töltöttségi szintje enyhíti az európai energiaválság negatív hatásait, ami a kilátások javulását vetíti előre.
Hangsúlyozták: az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és a kockázatok fokozódása esetén kész megtenni a megfelelő lépéseket.
