A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagjai újra ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamatláb 0,60 százalékon, az egynapos és egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlábának 1,85 százalékon és az egynapos jegybanki betét kamatlábának mínusz 0,05 százalékon tartása mellett – derül ki a március 23-ai ülés rövidített jegyzőkönyvéből.
Megerősítették: az MNB a koronavírus-járvány harmadik hullámában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. A felfelé mutató inflációs kockázatok erősödése esetén a központi pénzintézet készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására – húzták alá.
A tanács megítélése szerint a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés további erősödése, valamint a gazdaság újraindulását követő, esetleges másodkörös inflációs hatások jelentik a legnagyobb kockázatot. Ezzel szemben a járvány elhúzódása a gazdaság mielőbbi helyreállását veszélyezteti, és az alap előrejelzésnél alacsonyabb inflációs pálya felé mutat.
A következő hónapokban várható inflációs kiugrások miatt a fogyasztóiár-index a második negyedévben megközelíti az 5 százalékos szintet, amelynek mintegy felét az üzemanyagok áremelkedése és az adóváltozások magyarázzák – világítottak rá egyes tanácstagok.
A grémium megítélése szerint, amennyiben az infláció megugrásáért felelős tényezők nem okoznak másodkörös hatásokat, az infláció az év második felétől visszatér a jegybanki toleranciasávba, majd 2022 első negyedévétől a jegybanki cél körül stabilizálódik.
Az MNB az állampapír-vásárlási programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni – erősítették meg. A jegyzőkönyv szerint a program kezdete óta a jegybank mérlegében lévő állampapírok állománya több mint 1600 milliárd forinttal nőtt.
A döntéshozók egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság mind keresleti, mind kínálati oldalról gyors helyreállítási képességgel rendelkezik. A tanácstagok álláspontja szerint a gazdasági helyreállás megindulása 2021 második negyedévétől várható, ami az év második felében tovább erősödik.
Az NHP Hajrá és a Növekedési Kötvényprogram változatlanul kiemelt fontosságú a gazdaság helyreállítási folyamatában – húzták alá a jegyzőkönyv szerint.
A várakozásoknál kedvezőbben alakult a folyó fizetési mérleg egyenleg 2020-ban, többletet mutatott – idézték fel. A tőkemérleg jelentős többletével együtt a gazdaság nettó finanszírozási képessége jelentősen emelkedik, miközben az ország nettó külső adóssága tovább mérséklődik – tették hozzá.
A GDP 80 százaléka fölé emelkedett adósság finanszírozása stabil, melyet a belső megtakarítások is nagyban támogatnak – olvasható a dokumentumban, amelyben arra is kitérnek, hogy idéntől újból csökkenhet a költségvetési deficit, amely tavaly a GDP 8 százaléka körül alakulhatott.
Az MNB szerint idén a GDP várhatóan 4 és 6 százalék közötti mértékben emelkedik, majd 2022-ben 5 és 6 százalék közötti, 2023-ban pedig 3,5 százalékos növekedés várható.
A rövidített jegyzőkönyvben arra is kitérnek, hogy a hazai oltási folyamat európai összevetésben kedvezően halad; alakulása nagymértékben meghatározza a gazdasági helyreállítás ütemét.