Emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók pénteken, miután a munkaügyi minisztérium a foglalkoztatottság erőteljes növekedéséről számolt be februári jelentésében, erősítve azokat a várakozásokat, hogy a masszív fiskális gazdaságösztönzés és a tömeges oltási kampány hatására fellendül a gazdaság.
A 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 0,34 százalékos, az S&P 500-as mutató 0,67 százalékos, a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója pedig 1,07 százalékos pluszban indította a kereskedést.
Az amerikai gazdaság nem mezőgazdasági ágazataiban foglalkoztatottak száma 379 ezerrel emelkedett februárban, miközben elemzők 182 ezres bővülésre számítottak. A munkanélküliségi ráta a januári 6,3 százalékról 6,2 százalékra csökkent, míg a munkanélküliek száma 158 ezerrel, 9,97 millióra.
Jerome Powell, a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke csütörtökön derűlátóan nyilatkozott a munkaerőpiacról, de arra figyelmeztetett, hogy idén nagyon valószínűtlen a koronavírus-járvány előtti szint elérése, azaz a gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságot jelentő helyzethez való visszatérés.
Csütörtökön erős mínuszokban zártak a New York-i tőzsdeindexek, miután Jerome Powell előadásában a likviditás csökkenéséről és az infláció emelkedéséről beszélt alapvetően.
Powell azt ígérte, hogy a Federal Reserve nem hagyja, hogy csökkenjen a likviditás a pénzpiacokon, az inflációt illetően azonban türelmesek lesznek.
A beszéd csalódást okozott, mert a befektetők azt remélték, hogy reagálni fog a tízéves amerikai államkötvények hozamának közelmúltbeli megugrására. Mivel ez elmaradt, a hozamszint tovább nőtt, a tőzsdeindexek pedig erős lejtmenetre váltottak. A Dow Jones ipari átlag 1,11 százalékkal, 30 924,14 pontra, az S&P 500-as mutató 1,34 százalékkal, 3768,47, a Nasdaq Composite mutatója pedig 2,11 százalékkal, 12 723,47 pontra csökkent zárásra.
A nagy nyugat-európai értéktőzsdéken vegyesen alakult a kereskedés pénteken. Délután fél négykor a londoni FTSE-100 index 0,55 százalékos, a milánói FTSE MIB 0,54 százalékos, a madridi IBEX 35 mutató 0,28 százalékos, az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül pedig az EuroStoxx50 0,03 százalékos pluszban, míg a frankfurti DAX-index 0,17 százalékos, a párizsi CAC-40 pedig 0,06 százalékos mínuszban állt.
A nemzetközi bankközi devizapiacon egy euróért 1,1931 dollárt adtak, 0,34 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,31 százalékkal drágult a dollár, 108,31 jenen forgott.
Az azonnali jegyzésekben az arany unciánkénti ára 0,12 százalékkal, 1699,21 dollárra, az áprilisi szállítású aranyé pedig 0,02 százalékkal, 1701,00 dollárra emelkedett a New York-i árupiacon.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) drágul. Péntek délután fél négykor a májusi szállítású Brent hordónként 3,54 százalékos pluszban, 69,10 dolláron, az áprilisi WTI pedig 3,42 százalékos nyereségben, 66,01 dolláron forgott. A New York-i tőzsdenyitás után néhány perccel a Brent jegyzése 69,19 dolláron tavaly január eleje, a WTI-é pedig 66,06 dolláron 2019 áprilisa óta nem látott szinten járt.
A piacokat meglepte, hogy az OPEC+ csoport, azaz a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai és szövetségeseik, élükön Oroszországgal, csütörtökön gyakorlatilag nem változtattak a kitermelés szintjén. Elemzők legalább napi félmillió hordós emelésre számítottak. Kivételként azonban Oroszország napi 130 ezer, Kazahsztán pedig napi 20 ezer hordóval emelheti kitermelését, míg Szaúd-Arábia újabb egy hónapra vállalta, hogy kitermelését kötelezettségein túlmenően, önként napi egymillió hordóval fogja vissza.
