Rekordot döntött a felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) friss kutatása szerint 2017-ben nincs jele annak, hogy az emelkedő trend megfordulna – idézte a BBC hírportálja a szervezet üvegházhatású gázokról szóló új éves jelentését.
A szén-dioxid koncentrációja tavaly elérte 405 ppm-et (az egész milliomod része), ami 3-5 millió éve nem fordult elő.
A légköri koncentráció más, mint a kibocsátás, mert arra vonatkozik, ami a levegőben megmarad, miután a szárazföld, a fák és a tengerek a kibocsátott gázok egy részét elnyelték. A levegőben maradó gázok éghajlatra gyakorolt hatása 1990 óta 41 százalékkal nőtt.
A szén-dioxid koncentrációja 2017-ben is növekedett, most 146 százalékkal magasabb, mint az ipari forradalom előtt volt. Egy év alatt kisebb volt a növekedés, mint 2015 és 2016 között, ám majdnem akkora, mint az utóbbi évtized átlagos tempója.
“Amikor utoljára, 2-5 millió évvel ezelőtt ilyen magas volt a szén-dioxid koncentrációja, akkor a hőmérséklet 2-3 fokkal melegebb volt, a tengerszint pedig 10-20 méterrel magasabb” – mondta Petteri Taalas, a szervezet főtitkára.
Tavaly azért növekedett lassabban a szén-dioxid koncentrációja, mert 2015-2016-ban erős volt az El Nino légköri jelenség hatása, mely sokfelé szárazságot okozott, ezzel csökkent a növények gázmegkötő képessége, így több maradt a gázokból a levegőben.
A kutatók szerint a növekedés lelassulása nem jelenti azt, hogy előrelépés történt a felmelegedést okozó gázok kibocsátásának visszaszorításában.
A betiltott, korábban hűtőközegként használt fluor-triklórmetán (CFC-11) légköri koncentrációjának csökkenése jelentősen lelassult, ami arra utalhat, hogy valahol továbbra is gyártják, vagy egyes termékek előállításakor felszabadul, ám a forrást még nem sikerült azonosítani.
A szén-dioxid mellett a metán és a dinitrogén-oxid a globális felmelegedést okozó gázok közül a legjelentősebb. A légköri metán mintegy 60 százaléka emberi tevékenységből ered. Koncentrációja 257 százalékkal növekedett az iparosodás előttihez képest.
A dinitrogén-oxid természetes forrásokból és emberi tevékenységből is származik, koncentrációja nagyjából 122 százaléka az iparosodás előttinek – idézi az MTI a tanulmány alapján születettBBC cikket.
