Több millió tonnányi, a ”zöld átmenethez elengedhetetlenül szükséges” ritkaföldfémet tartalmazó ásványra bukkantak Észak-Svédországban. Ezt Jan Moström, a svéd állami tulajdonú LKAB bányavállalat vezérigazgatója, Ebba Busch svéd energiaügyi, üzleti és ipari miniszter jelenlétében rögtönzött sajtókonferencián közölte. A bejelentés értékéből cseppet sem von le az, hogy nemrég Norvégiából és Törökországból is jelentettek hasonló szenzációt.
Edzett újságolvasó legyint a hírre, hiszen jóformán évente megpróbálnak nekifutni az elektromos járművek és a megújuló energiaforrások szempontjából létfontosságú ritkaföldfémek Svédországban történő kitermelésének. Minden eddigi próbálkozás kudarcba fúlt. A működő bányákat is bezárják, nemhogy újat nyissanak. (Legutóbb a Gotland-szigeti cementgyárat/bányát akarták bezárni, míg valaki kiderítette, hogy a szélerőműveket nem lesz miből építeni.)
Csakhogy a világpolitikával együtt a leányzó fekvése is változott. Most, hogy Svédország az EU soros elnöke, elérkezettnek találták az időt a kitermelési koncesszió iránti kérelem benyújtására. „A villamosítás, az EU önellátása és az Oroszországtól és Kínától való függetlenség a bányában kezdődik” – mondta Ebba Busch, utalva arra, hogy a csúcstechnológiai gyártási folyamatokhoz nélkülözhetetlen ritkaföldfémeket jelenleg nem bányásszák Európában.
Optimista becslések szerint legalább 10-15 évbe telik, mire megkezdhetik a kitermelést és a piacra szállítást. Feltéve, ha a számi önkormányzatok, a rénszarvastenyésztők, a Natura 2000 és a környezetvédő szervezetek nem élnek a (valós vagy vélt) vétójogukkal.
Kiruna nem az egyedüli ritkafémföld-lelőhely. A 17 elem közül nyolcat (egyesek szerint hatot, mások szerint kilencet) az Stockholm melletti Ytterby bányában talált ásványokból – gadolinitból, fergusonitból, yttrotantalitból, anderbergitből, ortitból és xenotimból – izoláltak/fedeztek fel.
Alex-Zsolt Hegedűs
