Jelentősen javította az első negyedéves GDP-adatokat az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) harmadik becslésében. Ugyanakkor a számokból kiderül, hogy így sem sikerült elkerülni a duplaaljú recessziót, ami alapvetően a háztartások fogyasztásának csökkenésére vezethető vissza.
Az euróövezetben az előző negyedévhez képest szezonális kiigazítással számolva 0,3 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 1,3 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) január-márciusban.
A negyedéves szintűt 0,3 százalékponttal, az éves bázisú adatot pedig 0,5 százalékponttal javította felfelé az Eurostat. Elemzők az első, illetve az azzal megegyező második becsléssel azonos értékekre, negyedéves összehasonlításban 0,6 százalékos, éves szinten pedig 1,8 százalékos visszaesésre számítottak.
A Európai Unióban negyedéves összehasonlításban 0,1 százalékkal, éves szinten pedig 1,2 százalékkal csökkent a GDP az első negyedévben. Az Eurostat a negyedéves összevetésű adatot 0,3 százalékponttal, az éves szintűt pedig 0,5 százalékponttal javította a második becsléshez képest.
Tavaly október-decemberben az előző negyedévhez képest az eurózónában 0,6 százalékkal, az unióban pedig 0,1 százalékkal esett vissza a gazdasági teljesítmény, míg éves összevetésben 4,7 százalékos, illetve 4,4 százalékos GDP-csökkenést mértek. Ez azt jelenti, hogy ismét technikai recesszióba került mindkét blokk gazdasága, immár másodjára kevesebb mint másfél év alatt.
Negyedéves összevetésben Írország (+7,8 százalék) és Horvátország (+5,8 százalék) gazdasága nőtt a legerősebb ütemben január-márciusban, a legnagyobb visszaesést Portugáliában (-3,3 százalék), Szlovákiában (-2,0 százalék) és Németországban (-1,8 százalék) mérték.
Magyarország GDP-je az előző negyedévhez képest 2,0 százalékkal nőtt, míg éves összevetésben 1,6 százalékkal csökkent.
A tavalyi utolsó negyedévhez képest a háztartások fogyasztása az euróövezetben 2,3 százalékkal, az unióban pedig 1,9 százalékkal csökkent, és ezzel javultak a mutatók az október-decemberben mért 2,9, illetve 2,7 százalékos visszaeséshez képest. A kormányzati kiadások esetében fordított a helyzet: az euróövezetben stagnáltak, az unióban 0,1 százalékkal csökkentek, szemben a tavaly október-decemberi 0,4, illetve 0,7 százalékos növekedéssel.
Lassult a bruttó állóeszköz-beruházások bővülésének üteme: az euróövezetben 2,5 százalékról 0,2 százalékra, az unióban pedig 2,0 százalékról 0,8 százalékra mérséklődött a növekedés január-márciusban. Az export növekedési üteme 3,9 százalékról 1,0 százalékra lassult az euróövezetben, az unióban pedig 4,0 százalékról 1,1 százalékra. Az import esetében az euróövezetben 4,5 százalékról 0,9 százalékra, az unióban pedig 4,4 százalékról 1,1 százalékra esett vissza a növekedési ütem.
A koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt elrendelt szigorú korlátozások hatását jól tükrözi a foglalkoztatottsági helyzet romlása is. Az első negyedévben 205,6 millió ember dolgozott az Európai Unióban, közülük 157,6 millió az euróövezetben, ami a tavalyi utolsó negyedévhez képest az euróövezetben 0,3 százalékos, az EU-ban pedig 0,2 százalékos csökkenést jelent. Éves összevetésben az eurózónában 1,8 százalékkal, az unióban pedig 1,6 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság az idei első negyedévben. Elemzők éves összevetésben 2,1 százalékos, negyedéves szinten pedig 0,3 százalékos csökkenésre számítottak az euróövezetet illetően.
A ledolgozott munkaórák száma az euróövezetben 0,8 százalékkal, az unióban pedig 0,2 százalékkal csökkent negyedéves összevetésben, míg éves szinten 3,4 százalékos, illetve 2,6 százalékos csökkenést mértek.
A foglalkoztatottság negyedéves szinten Magyarországon (+1,1 százalék), Spanyolországban (+1,0 százalék), valamint Cipruson és Litvániában (mindkettő +0,8 százalék) nőtt a legnagyobb mértékben. A legsúlyosabb csökkenést Lettországban mérték, 3,9 százalékosat, valamint Görögországban (-1,7 százalék) és Szlovákiában (-1,1 százalék).
