Az európaiak széles körben támogatják az Európai Unió közös védelmi fellépését, és azt várják, hogy az EU fokozatosan szüntesse meg függőségét az orosz energia-forrásoktól, valamint nagy mértékben támogatják az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott uniós választ is – derült ki az Európai Bizottság Eurobarométer-felmérésből.
A felmérés szerint a jelenlegi helyzetre tekintettel a megkérdezett európaiak a védelmet és a biztonságot (34 százalék), valamint az EU és tagállamai energia-függetlenségét (26 százalék) tartják a legfontosabbnak. Szorosan ezután következik a gazdasági helyzet (24 százalék), a környezet és az éghajlatváltozás (22 százalék), valamint a munkanélküliség (21 százalék) kezelése.
Az uniós polgárok túlnyomó többsége, 81 százaléka támogatja az uniós tagállamok közös védelmi és biztonságpolitikáját. A válaszadók 93 százaléka egyetért továbbá azzal, hogy a tagállamoknak közösen kell fellépniük az EU területének védelme érdekében, 85 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy fokozni kell az uniós szintű védelmi együttműködést.
Az európaiak többsége, 59 százaléka elégedett az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott uniós válasszal és saját kormányának intézkedéseivel (57 százalék).
A humanitárius fellépések a leginkább támogatottak (93 százalék), ezt a háború elől menekülő ukránok befogadása (91 százalék) követi. Az európaiak 80 százaléka az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben bevezetett gazdasági szankciók mellett foglal állást, a katonai felszerelések beszerzésének és Ukrajnába irányuló szállításának finanszírozását pedig 70 százalékuk helyesli.
A válaszadók 87 százaléka szerint az EU-nak a lehető leghamarabb csökkentenie kell függését az orosz energia-forrásoktól. A megkérdezettek 86 százaléka véli úgy, hogy a kőolaj- és földgázimport csökkentése és a megújuló energiába történő beruházás fontos az általános biztonság szempontjából, és 87 százalékuk szerint az energia-hatékonyság növelése csökkenteni fogja az EU függőségét az Unión kívüli energiatermelőktől. 85 százalékuk szeretné, ha az EU jelentős mértékben beruházna a megújuló energiaforrásokba.
Az európaiak 85 százaléka vélekedik úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelése hozzájárulhat saját egészsége és a jólét javításához, és ugyanennyien gondolják úgy, hogy ez új lehetőségeket teremthet az innováció, a beruházások és a munkahelyteremtés számára.
Noha 49 százalékuk tart attól, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem káros lehet a gazdaságra, 83 százalékuk úgy gondolja, hogy az hozzájárulhat a jövőben a nagyobb ökológiai károk költségeinek csökkentéséhez. Ezen túlmenően 81 százalékuk gondolja, hogy a megújuló energia hosszú távon korlátozhatja az energia fogyasztásáért fizetendő árat.
Végezetül a válaszadók többsége (58 százalék) elégedett az EU, illetve saját kormánya (59 százalék) koronavírus elleni oltási stratégiájával – derült ki a felmérésből.
