Több száz éves könyveket, díszes bibliákat, páratlan gyűjteményeket is tartalmaz a veszprémi Érseki Palotában található Koller-könyvtárszoba. A helyiséget a várnegyed megújításának részeként restaurálják, a munka lassan a végéhez közeledik, és a könyvritkaságok is visszatérhetnek helyükre.
A több mint 250 éves épület impozáns könyvtárszobáját és annak kincseit a tervek szerint kiemelt alkalmakon, vezetett sétákon a látogatók is megcsodálhatják majd.
Egy közel ötszáz éves, díszes Biblia, amely nemcsak kora, hanem tekintélyes mérete és egykori tulajdonosa miatt is egyedülálló – ez a különleges kötet a veszprémi Érseki Palota Koller-könyvtárának egyik legértékesebb darabja. Az 1550-es lyoni Biblia egykor a 18. század egyik legnagyobb hatású veszprémi püspökének, Padányi Biró Mártonnak a tulajdona volt. A főpásztor utódai – köztük a palota építtetője és a könyvtár névadója, Koller Ignác – további több száz kötettel bővítették a gyűjteményt.
Az épület északi szárnyában lévő helyiséget a várnegyed megújításának részeként restaurálja a Veszprémi Főegyházmegye, és a tervek szerint kiemelt alkalmakon, vezetett sétákon a látogatók is megismerhetik a könyvtárszobát és annak kincseit. A gyűjtemény főként 16–18. századi kötetekből áll, ám 19. század elejéről származó könyvsorozatok, valamint félszáz antikva, vagyis 1500–1600 között nyomtatott kötet is része a könyvtári állománynak. Ezek közül a legrégebbi 1502-ben, vagyis alig néhány évtizeddel a könyvnyomtatás feltalálása után készült.
Különleges az az egykor biztosan Koller Ignác püspök tulajdonát képező 1574-es, a mai Wrocławban kiadott metszetgyűjtemény is, amely antik és humanista írók és tudósok síremlékét mutatja be. A kötetben – amely a maga korában kifejezetten népszerű lehetett, hiszen öt további kiadást ért meg – Janus Pannonius egykori síremlékéről készített metszet, valamint a költő egyik epigrammája is szerepel.
A könyvtár egyik legérdekesebb 20. századi darabja az a kép, amelyet korábban a polcok közé rejtve találtak meg. A Habsburg Ottó trónörököst gyermekként ábrázoló alkotás valószínűleg Rott Nándor püspöksége idején készült, aki a Habsburg-család trónigényét elismerve kétszer is járt a száműzött, akkor még Svájcban élő IV. Károlynál és Zita királynénál, sőt egyik lányukat, Saroltát is ő keresztelte meg. A kép – amely ma már a Érseki Múzeum tulajdona – ezen a rejtekhelyen vészelte át a második világháborút, amely a könyvtárszobán is rajta hagyta nyomát: 1945-ben a püspöki palotában szovjet katonakórház működött, a katonák pedig több kötetet is megrongáltak.
Püspökök könyvtára
„Az első könyvösszeírás Padányi Biró Márton püspök idejéből, 1751-ből származik, ám a Koller-könyvtárszobában található könyvanyag rendezése csak jóval később, az 1920-as évek végén történt meg – ekkor ugyanis egy reprezentatív fogadóteret igyekeztek itt kialakítani. Azokat a köteteket, amelyek ennek a célnak esztétikailag nem feleltek meg, a Püspöki Könyvtárban helyezték el, helyükre pedig szebb kötésű munkák kerültek” – mondja Dr. Karlinszky Balázs, a Veszprémi Érseki Könyvtár és Levéltár igazgatója, hozzátéve: a 20. századi leltárkönyvben a barokk könyvtárszobát „Kolleriana” néven említették.
A helyiségben valamivel több, mint 2200 tétel kapott akkor helyet, ezek közül 708 a palotát építtető Koller Ignácé, 58 pedig Padányi Biró Mártoné volt. Több könyv a 18–19. század fordulójának főpásztora, Bajzáth József, valamint utódja, Rosos Pál Sándor gyűjteményéből származik.
Más kincseket is rejt a könyvtárszoba
A barokk könyvtárszoba nem csak az ott őrzött kötetek miatt egyedülálló: ez az Érseki Palota egyik érintetlen része, amelyet az elmúlt 250 évben egyszer sem alakítottak át. A helyiség dísze a 18. századi, aranyozott hársfa csillár, amely egyike az épület első néhány évtizedéből megmaradt kevés dísztárgynak, így a szakemberek ezt használták mintaként a szomszédos metszetszalon hiányzó csillárjának pótlásához.
Értékes műalkotás a bejárat felett elhelyezett, Franz Anton Palko 18. századi festő által jegyzett portré is, amely egy könyvvel a kezében ábrázolja a palotát építtető veszprémi püspököt, Koller Ignácot. A könyvtárszoba írószekretere azonban már nem hozzá, hanem Hornig Károlyhoz köthető – legalábbis erre utal az egyik fiókon talált felirat –, akit jóval később, 1888-ban neveztek ki veszprémi püspökké.
Aprólékos farestaurátori munkával újul meg a helyiség
A Koller-könyvtárszobában a padlótól a mennyezetig impozáns polcrendszer és faburkolat látható, az évszázadok nyoma azonban ezeken is észrevehető volt. A helyiség a várnegyed megújítása részeként, a farestaurátorok aprólékos, gondos munkájának köszönhetően újul meg: elkészült a belső ablakszárnyak és -tokok, valamint a könyvtárszoba parkettájának felújítása, utóbbit helyben restaurálták a szakemberek, akárcsak a helyiség bútorainak elemeit, de a Koller-portré fakeretét is az épületben újították fel. A munka a végéhez közeledik, így hamarosan a több mint 2200 kötet is visszaköltözhet a helyére. A barokk könyvtárszobát és annak kincseit a tervek szerint kiemelt alkalmakon, vezetett sétákon a látogatók is megcsodálhatják majd.
