A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal “BBB/A-2”-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi “BBB mínusz/A-3”-ról.
Az új osztályzat kilátása stabil.
A lépés nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg az S&P tartja érvényben a legjobb szuverén adósosztályzatot Magyarországra.
A Moody’s Investors Service magyar besorolása “Baa3”, a Fitch Ratings ugyanennek megfelelő “BBB mínusz” osztályzattal tartja nyilván a magyar államadósság-kötelezettségeket.
A Fitch Ratings magyar besorolásának kilátása ugyanakkor felminősítés lehetőségére utaló pozitív, és a Fitch egy hét múlva, jövő pénteken vizsgálja az idén először a magyar szuverén adósbesorolást.
A Fitch a térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében egyenes utalást tett arra, hogy az idén több közép- és kelet-európai ország adósminősítését javíthatja.
A cég felidézte, hogy a közép- és kelet-európai régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tart nyilván pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, a tanulmány szerint ezeknek az országoknak az adósosztályzatairól a Fitch az idén valószínűleg döntésre jut.
A Fitch Ratings megfogalmazása szerint a pozitív és a negatív osztályzati kilátások 7:1 arányú regionális megoszlása “felfelé ható minősítési lendületet ad” a térségnek 2019-ben.
A cég a tágabb feltörekvő európai térségben Törökországra tart érvényben negatív kilátást.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege pénteken kiadott heti térségi előrejelzésében azt valószínűsíti, hogy a jövő héten a Fitch is felminősíti Magyarországot.
Az S&P Global Ratings indoklása szerint a magyar államadós-osztályzatok pénteken bejelentett felminősítése elsősorban a magyar gazdaság megfelelő, a magánszektor magas megtakarításai által is alátámasztott növekedési kilátásait és a hazai keresletnek hajtóerőt adó reálbér-növekedést tükrözi.
Tényező volt a felminősítésben a cég szerint emellett az autóipari és a szolgáltatási szektorok exportkapacitásainak folyamatos bővülése is.
Az S&P közölte: jóllehet várakozása szerint a magyar hazai össztermék (GDP) növekedési üteme 2021-ig 2 százalék környékére lassul, a nyitott, kisméretű magyar gazdaság azonban átvészeli a gyengülő külső kereslettel és az EU-folyósítások csökkenésével jellemzett időszakot is.
A magyar gazdaság külső fizetési pozíciója erőteljes, a nettó külső adósságráta tavaly a GDP 10 százaléka alá süllyedt a 2010-ben mért 55 százalékról – áll az S&P Global Ratings elemzésében.
A hitelminősítő kifejti: jóllehet a magyar folyómérleg-egyenleg többlete már csökken, a cég várakozása szerint azonban a lebegő árfolyamrendszer és a továbbra is alacsony munkaköltség legalábbis középtávon fenntartja a magyar gazdaság külső versenyképességét.
A hitelkiáramlás jelenlegi gyorsulását nettó alapon hazai források táplálják, bár fontos tényező, hogy bruttó bázison számolva a magyar bankrendszer nem rezidens forrásokból eredő nagybani finanszírozása is növekszik – áll az S&P elemzésében.
A cég szerint ugyanakkor a magyar bankok tőkeellátottsága jó, tevékenységük nyereséges.
Az S&P szerint a magyar bankok hitelezési hajlandóságának feléledése és pénzügyi teljesítményük javulása annak a jele, hogy a monetáris politika és a hitelezési tevékenység reálgazdasági transzmissziós mechanizmusának működése jórészt helyreállt, és ez a fejlemény segítheti a magyar hatóságokat, ha a következő két évben nehezebbé válna az európai és a globális kereskedelmi környezet.
A hitelminősítő szerint a magyar kormány viszonyrendszere EU-partnereivel továbbra is “bonyolult”. A cég azzal számol, hogy az unióból érkező strukturális és kohéziós folyósítások értéke a GDP-érték arányában mérve 1-2 százalékkal csökken akár már 2021-ben.
Az EU által Magyarország ellen indított jogi, köztük a már folyó kötelezettségszegési eljárások a kétoldalú kapcsolatok destabilizálódásának kockázatával járnak, és ez potenciálisan kisiklathatja az uniós beruházási programokat, aláásva a magánbefektetői szektor bizalmát – vélekedik pénteki elemzésében az S&P.
A cég véleménye szerint ugyanakkor 2020 előtt valószínűtlen, hogy az EU jelentősebb pénzügyi szankciókkal vagy a strukturális folyósítások csökkentésével sújtaná Magyarországot. A 2020 utáni új költségvetési időszakban már valószínűbb az EU-finanszírozások csökkentése, de ehhez is az uniós tagállamok egyhangú támogatására lenne szükség – hangsúlyozza pénteki elemzésében az S&P.
A cég szerint az erőteljesen pro-ciklikus magyar költségvetési alapállás ellenére valószínűtlen a jelentősebb költségvetési elcsúszás, és a hitelminősítő nem lát kockázatokat a 2019-re kitűzött 1,8 százalékos GDP-arányos deficitcél teljesíthetőségére, bár a 2022-ig megcélzott 0,5 százalékos hiányt “derűlátó” célkitűzésnek tartja.
A cég azzal is számol, hogy a likvid eszközöktől megszűrt közadósság-ráta 2022-ben még a GDP-érték 60 százaléka felett lesz, és ez az S&P véleménye szerint szűkítheti kormány költségvetési mozgásterét stresszhelyzet esetén.
A hitelminősítő ugyanakkor kiemeli, hogy 2018 volt a hatodik olyan év egymás után, amelyben a magyar gazdaság szilárd, kiegyensúlyozott növekedési pályán volt, és bár a magánszektor adósságállománya emelkedett, a köz- és a külső adósságráta a GDP-érték arányában számolva továbbra is csökkent tavaly.
