Közel 900 ezer vállalkozás működik ma Magyarországon, amelyek nagy része mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül. A kkv-k adják tehát a magyar gazdaság gerincét és tartópillérét, éppen ezért fontos, hogy ezek a vállalkozások jól és biztosan működjenek. Ehhez azonban olyan eszköztárra van szüksége a cégvezetőknek, amelynek segítségével a vállalkozás gyakorlatilag önjáróként működhet generációváltás esetén is.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítése szerint tavaly 25,8 ezer új társas vállalkozást jegyeztek be, ezzel szemben 37,8 ezer társas vállalkozás szűnt meg. Ez az adat jól mutatja, hogy folyamatosan csökken a regisztrált társas vállalkozások száma. Ehhez az adathoz az is hozzájárulhat, hogy tömegesen érik el a nyugdíjkorhatárt a családi vállalkozások vezetői, egy friss kutatás szerint pedig közel kétharmaduknak semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban. Ahhoz azonban, hogy generációt tudjon váltani egy cég, össze kell rakni a vállalkozást, hogy a cégvezető nélkül is fennakadás nélkül működjön a jövőben.
„Az a generáció, aki a 90-es években lett vállalkozó, most már kezd kiöregedni, és ők átadnák a stafétát a gyermekeiknek vagy valaki másnak, aki viszi tovább a céget vagy épp eladná. Ehhez azonban a cégnek késznek, kompaktnak, jól működőnek kell lennie. A vevőnek ugyanis az lesz az első kérdése, hogy nélküle működne-e a cég. Ha erre nem a válasz, akkor a vállalkozás önmagában már csak harmadannyit ér, mintha készen lenne és egyedül is működne” – magyarázta Piroska Gyula szervező, az 1. Szabad Cégvezető Konferencia és a Seminar Consulting alapítója. Piroska Gyula kiemelte, hogy a legtöbb kihívást a családon belüli generációváltás rejti magában. „Ilyenkor egy kicsit keverednek a szerepek, hisz nem egy korábbi ügyvezető adja át a vállalatot egy új ügyvezetőnek, hanem a legtöbb esetben egy apa a fiának. Sokan ilyenkor nehezen engedik el a korábbi feladatkört, és továbbra is részt vesznek a cég életében, csak immár a háttérből. Ezt pedig azért tudja megtenni, mert nincsenek szabályozva a vállalkozás működésével kapcsolatos fontos feladatkörök.”
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy noha ez a probléma összefügg a generációváltással, akkor is szem előtt kell tartani a vállalkozás önálló működését, ha nem tervez változást a cégvezető. Mindemellett pedig akkor is generációváltás történik, amikor az új generáció megjelenik egy cég életében, hisz az internet generációjának tartott Z generáció – az 1995-től 2009-ig született korosztály – már teljesen másképp gondolkodik és kommunikál, mint az X, az Y vagy a korábbi generációk. Márpedig egy vállalkozásnak erre is fel kell készülnie, hiszen az X generáció – azaz az 1965 és 1980 között születettek – szép lassan kicsúszik a munkavállalók köréből.
Számos eszköz lehet a cégvezetők kezében
„Fontos, hogy legyenek a cégvezető kezében olyan eszközök, amelyekkel ezeket az átmeneteket zökkenőmentesen megélheti az egész cég. Az 1. Szabad Cégvezető Konferenciát is azért szervezzük, hogy segítséget nyújtsunk ezeknek az eszközöknek az átadásában. A vezetőnek ugyanis nem az a feladata, hogy benn legyen a cég gyomrában, hanem, hogy használatba vegye azokat az eszközöket, amikkel egyrészt látja, hogy mi zajlik a vállalatában, másrészt pedig tud irányítani. Ezeknek a segítségével szabályozottan és szervezetten tudnak működni, hisz megvannak azok a feladatkörök, hogy ki mit csinál, vagy éppen nem csinál, illetve hogyan csinálja. Ilyenkor még az sem zavarja meg az ügymenetet, ha történetesen családtag veszi át a céget” – fejtette ki Piroska Gyula.
A generációk közötti különbség akkor is erősen jelen lehet egy cég életében, ha az új cégvezető történetesen egy sokkal fiatalabb generációhoz tartozik. Egy jól működő vállalkozás esetében azonban a generációs különbségek sem jelenthetnek akadályt.
„Ma egy más munkakultúra és más felelősségvállalási szint jellemzi a frissebb generációkat. Az idősebb munkatársak gyakran nagyobb hangsúlyt fektetnek a stabilitásra és a hosszú távú eredményekre, míg a fiatalabbak a gyors sikerre és rugalmasabb munkaidőre vágynak. A cégvezetőknek a stabilitás és a rugalmasság között kell megtalálnia az egyensúlyt. Sokat lendíthet a különbségek áthidalásában a vegyes csapatokban folyó munka, ahol megoszthatják egymással a tapasztalataikat.
A kommunikációs stílusokban is nagyon nagy a különbség. Az idősebbek a formálisabb, részletesebb kommunikációt részesítik előnyben, míg a fiatalok inkább a gyors, digitális kommunikálás hívei. Ilyenkor a vezetőnek világos kommunikációs alapelveket érdemes közvetítenie a munkatársak felé, hogy rugalmasan alkalmazkodhassanak egymáshoz. A motivációk is mások, ezekre is tekintettel kell lennie a cégvezetőnek, hiszen más módon tudja motiválni a különböző generációkat” – osztott meg néhány tippet Piroska Gyula.
A szakértő szerint az idősebb kollégák sok esetben hosszabb távon látnak karrierlehetőségeket, míg a fiatalabbak gyorsabb előléptetést szeretnének. A cégvezetőnek ezért érdemes egyértelmű előmeneteli terveket biztosítania, hogy mindenki tisztában legyen azzal, milyen lépések szükségesek a fejlődéshez. A november 20-án rendezendő konferencián a résztvevők egy teljes cégvezetői eszköztárat ismerhetnek meg, amelyben egy szoftver is segítségükre lehet a jövőben. A rendezvényen több cégvezető is megosztja a tapasztalatait arról, hogyan történt a cégüknél a generációváltás, de a vállalkozások működésével és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tapasztalataikat is megosztják a vezetők.
