Egységet mutattak a napirendre került szinte valamennyi vitás kérdésben az iráni válság kezelésétől a kereskedelmi feszültségeken át az amazóniai erdőtüzek megfékezésére nyújtandó segítséget illetően a világ hét legfejlettebb országának vezetői a délnyugat-franciaországi Biarritzban, csúcstalálkozójukon.
A francia diplomácia előzetes elképzelésével ellentétben zárónyilatkozat is született, amelyben a felek egyebek mellett Hongkong autonómiájának tiszteletben tartására és a további “erőszak elkerülésére” szólítanak fel az immár tizenkettedik hete zajló tüntetésekkel kapcsolatban.
Donald Trump amerikai elnök is elégedetten nyilatkozott a G7-ek (Németország, az Egyesült Államok, Japán, Olaszország, Kanada, Nagy-Britannia és Franciaország) minden tárgyalási témájával, még Iránnal kapcsolatban is.
Az amerikai elnök a vendéglátó francia kollégájával, Emmanuel Macronnal tartott közös sajtótájékoztatóján üdvözölte, hogy “a két és fél napban nagy egységet” tapasztalt a hét ország vezetője között.
“Az egység üzenete ami igazából megmutatkozott a megbeszéléseinken” – hangsúlyozta a francia elnök, aki szerint az értekezlet megteremtette “a feltételeket egy találkozóra és egy megállapodásra” a következő hetekben Donald Trump amerikai és Haszan Róháni iráni elnök között az iráni nukleáris válságról.
Donald Trump megerősítette: hajlandó az iráni elnökkel találkozni, ha “a körülmények adottak“. Szerinte is reális lehet egy ilyen találkozó néhány hét múlva.
Emmanuel Macron szerint “a valódi változás” annak köszönhető, hogy “Róhani elnök nyitottnak mutatkozik” a találkozó iránt. A cél a francia államfő szerint “megnézni, hogyan lehet új megállapodást létrehozni Iránnal” az amerikaiak kívánalmainak megfelelően “hosszabb időtartamra” és “több létesítmény ellenőrzésével”.
A G7-ek háromnapos csúcstalálkozójának nagy meglepetése volt Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter villámlátogatása. A politikus vasárnap délután meglepetésszerűen érkezett Biarritzba, mintegy három órán át tárgyalt először francia kollegájával, Jean-Yves Le Driannal, majd félórás megbeszélést folytatott Emmanuel Macronnal.
A francia elnöki hivatal közölte, hogy a megbeszéléseken brit és német diplomáciai tanácsadók is jelen voltak. Párizs szerint pozitívak voltak és folytatódnak a tárgyalások az iráni nukleáris válságról.
Donald Trump utóbb megerősítette: nem tekintette tiszteletlenségnek a francia diplomácia részéről, hogy rövid időre váratlanul meghívta Zarífot is, a látogatásról Emmanuel Macron előzetesen személyesen tájékoztatta őt.
Hírügynökségek jelentése szerint a francia diplomácia és az európai partnerek arról próbálták meggyőzni Trumpot, hogy tegyen gesztusokat az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló, 2015-ös többhatalmi megállapodás megmentése érdekében.
“Nagy lépést tettek előre a G7 országcsoport vezetői a biarritzi csúcstalálkozón Irán ügyében” – jelentette ki Angela Merkel német kancellár, aki szerint “nagy előrelépés, hogy nemcsak ahhoz ragaszkodunk, hogy Irán ne tehessen szert atomfegyverre, hanem azt akarjuk, hogy a megoldást politikai eszközökkel érjük el“.
Haszan Róháni iráni elnök a külügyminiszter biarritzi tárgyalásaival kapcsolatban kijelentette, hogy támogat minden diplomáciai erőfeszítést.
“Ha egyértelmű számomra, hogy egy találkozó hozzájárulhat az iráni nép problémáinak megoldásához, akkor mindenképpen elmegyek rá” – mondta.
A zárónapon Donald Trump viszont bejelentette, hogy szeretné meghívni Vlagymir Putyin orosz elnököt a G7-ek következő, az Egyesült Államokban rendezendő találkozójára, miközben az 1997-ben nyolctagúvá bővült együttműködésből Oroszországot 2014-ben kizárták a Krím félsziget elcsatolása és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozás nyomán. Az európai nagyhatalmak ugyanakkor nem támogatják, hogy az ukrajnai helyzet rendezése előtt Oroszország visszatérjen a csoportba.
Diplomáciai források szerint az amerikai elnök nem vett részt Biarritzban a környezetvédelmi kérdésekben rendezett megbeszéléseken, de hozzájárult, hogy azonnali 20 millió dolláros segélyt nyújtsanak a G7-országcsoport tagjai az Amazonas-medencében fekvő országoknak az erdőtüzek megfékezésére, illetve hosszú távú globális projektet kezdeményeznek az amazóniai esőerdő védelmére.
Jair Bolsonaro brazil elnök viszont óva intette a nagyhatalmakat attól, hogy beavatkozzanak Brazília belügyeibe. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Macron személyes politikai tőkét akarjon kovácsolni az erdőtüzek által okozott “nemzetközi válság” ügyével. Bolsonaro szerint ezzel úgy kezelik Brazíliát, mintha gyarmat vagy senki földje lenne.
Trump arról is beszélt Biarritzban, hogy “komoly tárgyalások kezdődnek” hamarosan Washington és Peking között kereskedelmi vitáik megoldására, miután az Egyesült Államok kapott két “nagyon jó telefonhívást” Kínából, a másodikat vasárnap este. Nem említette, hogy közvetlenül ő beszélt-e Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A kínaiak meg akarnak állapodni – mondta, és szerinte ez sikerülni is fog.
Az amerikai és a francia elnök az amerikai digitális szolgáltatókra kivetett francia adók ügyében is megállapodott: a francia kormány visszafizeti az amerikai cégeknek a befizetett illetéket, amint életbe lép egy nemzetközi adóztatási rendszer, amelyet az OECD dolgoz ki.
A találkozó helyszínein folyamatosak voltak az antikapitalista és környezetvédő, többségében békés tüntetések, de kisebb összecsapásokra is sor került a be nem jelentett megmozdulások rendőri oszlatásain. A nagyobb rendbontások elkerülése érdekében a francia rendőrség mintegy 13 ezer tagja biztosította a találkozót.
