A tavaly novemberben bevezetett szigorítások hatására 16 százalékra nőtt a távmunkában dolgozók aránya a júliusban és szeptemberben mért néhány százalékról – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A GKI által 1000 ember bevonásával végzett reprezentatív felmérés azt vizsgálta, hogyan változtatták meg a novemberben bevezetett szigorítások a foglalkoztatást.
Megállapították, hogy a távmunkában dolgozók mellett a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya is emelkedett: utóbbi a júliusi 1 százalékos, illetve a szeptemberi 3 százalékos értéket követően decemberben már elérte a 9 százalékot. Ennek az lehet a magyarázata, hogy sok vendéglátóhelyen, kereskedelmi szálláshelyen nincs szükség teljes állású személyzetre.
Csökkent a teljes állású bejárók aránya is, a júliusban mért 89 százalékról, illetve a szeptemberi 94 százalékról decemberben 70 százalékra esett vissza.
Emellett a foglalkoztatottak 5 százaléka szabadságon volt, illetve állás- vagy felmondási időn tartózkodott.
A GKI szerint mindez azt jelenti, hogy a járvány második hullámára a vállalkozások rugalmasan reagáltak: ahol lehetett, lehetővé tették a távmunkát, illetve az elbocsátások helyett igyekeztek növelni a részmunkaidőben dolgozók számát. Ugyanakkor a nehezebb pénzügyi helyzetben levő kisebb vállalkozások nagy valószínűséggel tovább csökkentették a létszámot.
Arra is rámutattak, hogy bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020 októberében a foglalkoztatottak száma elérte a 4 millió 451 ezret. Ugyanakkor a legalább öt főt teljes munkaidőben foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezet által foglalkoztatottak számában 71,6 ezres – 2,2 százalékos – visszaesést mért a hivatal.
A GKI szerint az öt fő alatti vállalatoknál és az egyéb foglalkoztatási formáknál is 2,2 százalékos csökkenést feltételezve ebben a körben is mintegy 50 ezerrel kevesebben dolgoztak az előző évhez képest. Ezzel együtt 120 ezer lehetett a létszámvesztés a vizsgált időszakban.
