A fiatalokra kiemelt szerep vár a nemzetpolitikában – fejtette ki Potápi Árpád János a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Nemzetpolitikai Államtitkárság Határtalanul! – Több mint turizmus konferenciáján Budapesten. Hozzátéve: a kormány mindent megtesz azért, hogy erősítse a nemzetrészek közötti kapcsolatokat
Az első Határtalanul! – Több mint turizmus konferencián, Potápi Árpád János a konferencia nevéhez kötődően kifejtette: messze többet jelent a turizmusnál az, hogy a magyar iskolások ellátogatnak a határon túli, magyarok lakta területekre és ott megismerhetik kortársaikat, az ottani életet.
A számok is magukért beszélnek: a 2019/2020-as tanévben közel százezer magyar iskolás ismerheti meg a Kárpát-medencét, úgy, hogy az általuk a külhoni településeken eltöltött 450 ezer vendégéjszaka nemcsak a turizmus, hanem az ahhoz kapcsolódó más területeken is hozzájárul a határon túli magyar gazdaság életben tartásához, növekedéséhez.
Ennek kapcsán megjegyezte: „Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a nemzet, illetve a nemzetrészek közötti kapcsolatot meg tudjuk erősíteni, és elsősorban a gyerekekre és a fiatalokra tudjuk építeni a nemzetpolitikánkat.”
Rekordot döntöttek
A program sikerét a hazatért gyermekek örömteli beszámolója és a határon túli közösségek pozitív visszajelzései mellett a legjobban az igazolja, hogy idén, a Határtalanul! Program keretében rekordszámú, az előző évinél 30 százalékkal több pályázat érkezett, miközben a kirándulások átlagos időtartama 3,5-ről 4,5 napra nőtt.
A nagy érdeklődés hatására a kormány 590 millió forinttal egészítette ki a pályázati keretet, amelynek eredményeként minden érvényes pályázatot benyújtó hetedikes diákcsoport számára lehetővé válik az utazás.
A nemzetpolitikai államtitkár arról is szót ejtett, hogy a kormány támogatásának köszönhetően számos, határon túl számos létesítmény is megszülethetett, vagy megújulhatott. Közéjük tartozik a Székelyföldi Jégkorong Akadémia, a kassai Márai Sándor Emlékház és a Zentai Gimnáziumot.
Emellett az oktatás fontosságáról is beszélt, kiemelve azt a célt, hogy minden magyar, valamint vegyes házasságban született gyermeket, aki fogékony a magyar nyelv, illetve a magyar kultúra iránt, magyar bölcsődébe, óvodába, iskolába írassanak. Ezt szolgála a már 700 felújított és 110 új határon túli intézmény, amelyek száma folyamatosan nő.
Emellett a magyar kormány több mint 50 magyar középiskola, kollégium, szórványkollégium fenntartható működését biztosítja ás emellett 8 külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmény és kar számára nyújt támogatást. Ahogy hangsúlyozta, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a közép- és felsőoktatási rendszer teljesen átjárható a Kárpát-medencében.
Ehhez a gondolatkörhöz illeszkedően nemcsak az anyaországban tettek sokat a családok megsegítéséért, hanem a hanem a határon túl is, ahol már babacsomaggal is segítik az újszülötteket nevelő családokat és amennyiben a következő években lesznek még olyan családtámogatási lehetőségek, amelyeket ki tudnak terjeszteni a határon túli területekre azt a kormány meg fogja tenni.
A turizmus nem cél, hanem eszköz
A határon túli magyar családok támogatásának másik területét a versenyképes Kárpát-medence megteremtése jelentheti. Mivel a külhoni magyar vállalkozások 92,4 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak, az ilyen cégek támogatásával a magyar családokat is támogatja a kormány. A nemzetpolitikai államtitkár mind ezek mellett a nemzeti identitás megerősítésére szolgáló Petőfi Sándor, illetve a Kőrösi Csoma Sándor programokról is szót ejtett.
Az eseményen Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója ismertette a szervezet múltját: a Bethlen Gábor Alapot a Szülőföld Alap jogutódjaként 2010-ben hozta létre a kormány azzal a céllal, hogy a külhoni finanszírozásokat egy elkülönített állami pénzalapban kezelje.
Ennek feladata a magyarországi diákok határon túli utazásainak támogatása is, de ennek kapcsán a vezérigazgató is kiemelte, hogy a turizmusnál sokkal többről, a nemzeti összetartozásról szól a történet.
A program három pillére: a hetedikes általános iskolások és a középiskolások tanulmányi kirándulásainak, valamint a középiskolások közötti együttműködés támogatása.
Erdélyi Rudolf Zalán hangsúlyozta: mivel fontos cél, hogy a külhoni magyar diákok közötti kapcsolatot is erősítsék, ennek érdekében egy új pályázati kiírás indult 300 millió forintos keretösszeggel. Miközben azt is megemlítette, hogy a pályázati folyamat egyszerűsítése a cél, kisebb létszámú iskolák esetén már két-három iskola közösen is szervezhet utazást, miközben bővítették a kísérők körét is.
Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmusstratégiai vezérigazgató-helyettese szintén azt emelte ki, hogy miközben a program a turizmus szempontjából is nagy szerepet tölt be, a nemzeti összetartozás erősítésében is komoly szerepet vívott ki.
Ami szavai szerint azért is fontos, mert a turizmus nem cél, hanem eszköz ebben a programban a nemzeti összetartozás erősítésére: „nekünk, anyaországi magyaroknak, hatalmas felelősségünk van abban, hogy határainkon túl élő nemzettársainkat támogassuk saját kultúrájuk megtartásában”- tette hozzá.
A Vajdahunyad-várban megtartott eseményen, a szervezésben évről évre legtevékenyebben résztvevő pedagógusok, a gyerekeket és tanárokat utaztató busztársaságok, valamint a programhoz kínálatukkal aktívan kapcsolódó utazási irodák képviselői közül mintegy 320 anyaországi és külhoni szakember vett részt, hogy megosszák tapasztalataikat és javaslataikat.
