A héten kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig a foglalkoztatás és munkanélküliség augusztusi helyzetéről, valamint a keresetek júliusi alakulásáról közöl adatokat.
Hétfőn közli a KSH a keresetek júliusi adatait. Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,0, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A reálkereset 3,4 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 20,1 százalékos növekedése mellett. A bruttó mediánkereset 450 000 forint volt, 15,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 312 000 forintot ért el, 15,6 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését a jegybank monetáris tanácsa, és csütörtökön közzéteszik az Inflációs jelentést. Augusztusban a monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 13,0 százalékos szintjén, tovább szűkítette viszont a kamatfolyosót, amelynek felső széle 17,5 százalékról 100 bázisponttal, 16,5 százalékra csökkent. Az MNB tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.
Csütörtökön az ipari termelői árak augusztusi statisztikáit teszi közzé a KSH. Júliusban az ipari termelői árak átlagosan 1,3 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés árai 19,5 százalékkal nőttek, az exportértékesítéséi 7,6 százalékkal mérséklődtek. A nagy eltérést elsősorban az okozta, hogy az alapvetően hazai piacra termelő, azon belül nagy súlyt képviselő energiaiparban a belföldi értékesítési árak jóval meghaladták az egy évvel korábbiakat, miközben az exportértékesítési árak már csökkentek. Az ipari termelői árak alakulásában az alapanyagok drágulása és az előállítási költségek emelkedése, továbbá a forint euróval szembeni, egy év alatt történt erősödése is szerepet játszott.
Pénteken a foglalkoztatottság-munkanélküliség augusztusi adatait publikálja a KSH. Júliusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 745 ezer volt, 32 ezerrel több, mint egy éve. A 2023. május-júliusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 29 ezerrel több, 4 millió 728 ezer fő volt.
Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 22 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent. A 15-64 évesek közül 4 millió 608 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,8 százalék volt. A munkanélküliek száma 2023 júliusában 194 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékos volt. A május-júliusi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 38 ezer fővel, 198 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,0 százalékra nőtt.