A tavalyi év egészében a teljes vállalati hitelállomány 13,6 százalékkal, a kkv-szegmensé közel 12 százalékkal bővült. A háztartási hitelállomány 7,3 százalékkal nőtt az év során. Az új lakáshiteleket szinte kizárólag éven túli kamatfixálással helyezték ki a pénzintézetek, de az 5 éven túli kamatperiódusú hitelek aránya is 60 százalék fölé emelkedett az utolsó negyedévben – állapította meg a hitelezési folyamatokról készített elemzésében a Magyar Nemzeti Bank.
Hozzáteszik, megtorpant a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet emelkedése a negyedik negyedévben, amit a Növekedési Hitelprogram (NHP) fix konstrukcióval kapcsolatos kivárás magyarázhat.
A múlt év utolsó negyedévében a vállalatok tranzakció alapú hitelállomány-növekedése elmaradt a korábbi negyedévekben megfigyelttől, amelyet egyedi és átmeneti tényezők okoztak. A csaknem 180 milliárd forintos összeg mintegy háromnegyede a kkv-szektorhoz volt köthető. Éves összevetésben 892 milliárd forinttal emelkedett a vállalati hitelállomány a tranzakciók eredőjeként. A 13,6 százalékos éves növekedés egyrészt kiemelkedőnek tekinthető a régióban, másrészt az elmúlt 10 év legmagasabb hazai növekedési üteme.
A kkv-szektor hitelállománya előzetes adatok alapján közel 12 százalékkal nőtt éves összevetésben, ezen belül a mikrovállalatok 21 százalékos emelkedést regisztráltak. A tranzakciós bővüléshez a kkv-szektor hitelfelvétele mellett számos nagyvállalat egyedi és nagy volumenű ügylete is hozzájárult.
A háztartások hitelállománya a negyedév során 108 milliárd forinttal, az év egészében összesen 424 milliárd forinttal emelkedett a hiteltranzakciók hatására. Ennek eredményeképpen az állomány 7,3 százalékkal nőtt 2018-ban. A lakáshitel-kibocsátás 31 százalékkal bővült az év egészében 2017-hez viszonyítva, így 850 milliárd forintot tett ki, ezzel pedig nominálisan elérte a 2008. évi szintet. A jelenlegi hitelciklusban azonban a 2008-as globális pénzügyi válság előtti időszakkal ellentétben a hatályos adósságfék-szabályok gátat szabnak a lakosság túlzott eladósodásának.
A személyi kölcsönök éves kibocsátása másfélszeresére emelkedett 2017-hez képest, amiben szerepet játszik a kamatszint csökkenése és a maximális szerződéses összeg emelkedése, amelyek hatására ez a termék versenyképessé vált akár lakáscélhoz kapcsolódó felhasználásra is.
Az év végére a bankok az új lakáshiteleket már szinte kizárólag éven túli kamatfixálás mellett nyújtották, amelyen belül az 5 éven túl fixált kamatozású hitelek aránya is 60 százalék fölé emelkedett a negyedik negyedévben. Az öt évnél hosszabb kamatfixálású lakáshitelek térnyerésében a banki forrásköltségek mérséklését célzó jegybanki programok mellett szerepet játszott a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek növekvő piaci részesedése is. A hitelezés egészséges szerkezetének fenntartásához a 2018. október 1-jétől kamatrögzítési periódusok szerint differenciált jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató előírás is hozzájárul – állapította meg az MNB elemzése. (MTI)
