Hongkong lekerült a Heritage Foundation a világ legszabadabb gazdaságait rangsoroló listájáról: a különleges státusszal bíró várost az idén első alkalommal Kína alá sorolták be – számolt be a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.
A döntés amiatt is különös jelentőséggel bír, mert Hongkong 25 éven keresztül vezette a rangsort, egészen a múlt évig, amikor Szingapúr letaszította az élről. A friss lista összeállítói a lépéssel azt kívánták kifejezni, hogy Peking “teljhatalmat” gyakorol a város felett. Hongkonggal együtt Makaót is az idén először Kína alatt listázták a rangsorban.
“Az index az idén csak azoknak a független országoknak a gazdasági szabadságát méri, amelyek kormányai szuverén irányítást alkalmaznak a gazdaságpolitika terén” – írta a washingtoni székhelyű agytröszt.
A Heritage Foundation szerint Hongkong és Makaó lakói ugyan élvezhették a kínai anyaföldnél nagyobb gazdasági szabadságot biztosító politikák hatásait, ám az elmúlt évek fejleményei világosan rámutattak, hogy e politikák felett Peking gyakorol végső ellenőrzést.
Kína a 184 gazdaságot felsorakoztató rangsorban a 107. helyen állt idén, közvetlenül Uganda után azok között a gazdaságok között, amelyeket “zömében nem szabadként” értékeltek. Hongkong idei mutatóját pedig “nem elérhetőként” írták le.
Az élen idén másodszorra szerepelt Szingapúr, amelyet Új-Zéland, Ausztrália, Svájc és Írország követett.
A rangsorolásnál a kutatók 12 területet vettek górcső alá, melyek az ingatlanjogok, a kormányzati integritás, az igazságszolgáltatás hatékonysága, a kormányzati kiadások, az adóterhek, a pénzügyi stabilitás, az üzleti tevékenységhez és munkához kapcsolódó szabadság, a monetáris politika, a kereskedelem, a beruházások és a pénzügyi szabadság voltak.
Hongkong 2020-ban azt követően veszítette el helyét a rangsor élén, hogy a városban 2019-ben hónapokon át tartó kormányellenes tüntetéshullám söpört végig. Peking a kialakult helyzetre válaszul tavaly júniusban jóváhagyott egy Hongkongra kidolgozott új, nemzetbiztonsági törvényt, egyebek mellett tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal, vagy külső elemekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának.
A törvényt hongkongi demokráciapárti aktivisták, valamint egyes külföldi kormányzatok is kifogásolják amiatt, mert szerintük a jogszabály súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az “egy ország, két rendszer” elve alapján nagy fokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.
