Valamennyi felnőttet depresszióra, a 65 év alattiakat pedig szorongásos zavarokra is kellene szűrni, mivel a Covid-19 világjárvány csúcspontját követően sok amerikai számolt be e mentális egészségügyi állapotok tüneteiről – közölte egy amerikai kormány által támogatott testület.
Az Egyesült Államok Preventív Szolgáltatások Munkacsoportja kedden közzétett iránymutatás-tervezete az első olyan dokumentum, amely ajánlást fogalmaz meg a felnőttek szorongásos zavarainak szűrésére vonatkozóan. A lépés hónapokkal azután történt, hogy a munkacsoport hasonló útmutatást adott ki a gyermekek és serdülők számára – számolt be a The Wall Street Journal.
“Ez egy igazán fontos előrelépés. A mentális egészségi állapotok szűrése kritikus fontosságú ahhoz, hogy a lehető legkorábban tudjunk segíteni az embereken” – mondta Arthur C. Evans, az Amerikai Pszichológiai Társaság vezérigazgatója.
A munkacsoport szerint nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az összes, jelek és tünetek nélküli felnőtt szűrése végső soron segít-e az öngyilkosság megelőzésében. A csoport nem javasolta az öngyilkossági kockázat szűrését, de további kutatásokat sürgetett a témában.
A munkacsoport, amely egy 16 független önkéntes szakértőből álló testület, iránymutatást ad ki a megelőző-ápolási intézkedésekről. Az egészségbiztosítóknak a munkacsoport által ajánlott szolgáltatásokat gyakran fedezniük kell a megfizethető egészségügyi ellátásról szóló törvény egyik rendelkezése alapján.
A Household Pulse Survey felmérés becslései szerint a felnőttek több mint 30%-a számolt be arról, hogy idén nyáron szorongásos vagy depressziós tünetekkel küzdött. A Centers for Disease Control and Prevention szerint a 2019-es 19%-ról 2021-re 22%-ra nőtt azoknak az amerikai felnőtteknek az aránya, akik az elmúlt 12 hónapban mentálhigiénés kezelésben részesültek.
A mentális egészségügyi szűrés gyakran az orvosi rendelőkben történik, ahol a betegek rutinellenőrzések vagy egyéb találkozók során kérdőíveket töltenek ki. A cél az, hogy kiszűrjék a veszélyeztetett embereket, akik esetleg nem mutatnak nyilvánvaló jeleket, valamint hogy az illető helyes diagnózist és potenciálisan ellátást kaphasson, mielőtt válsághelyzetbe kerülne.
A felmérésekben a betegeket arról kérdezik, hogy milyen gyakran érzik magukat depressziósnak vagy reménytelennek, milyen gyakran van gondjuk az alvással, a fáradtsággal vagy az étvágytalansággal, milyen gyakran gondolnak arra, hogy kárt tesznek magukban, vagy milyen gyakran nem tudják kontrollálni az aggodalmaikat, az “egyáltalán nem” és a “majdnem minden nap” közötti skálán.
Az eredmények közös feltárása segíthet néhány olyan betegnek megnyílni, akik egyébként talán nem lennének olyan közlékenyek mentális egészségükkel kapcsolatban – mondta Riza Conroy, az Ohioi Állami Egyetem orvosa.
“Ez segít nekem abban, hogy jobb képet kapjak arról, hogy az álmatlanságuk valóban tiszta álmatlanság-e, vagy a depressziós tünetek része”
– mondta Dr. Conroy.
A széles körű szűrés azonban téves pozitív eredményeket is hozhat, ami túldiagnosztizáláshoz és szükségtelen kezeléshez vezethet, ami mellékhatásokkal, valamint nyugtalansággal és megbélyegzéssel jár – mondták a munkacsoport és más mentálhigiénés szakértők. Az Egyesült Királyságban a brit nemzeti szűrőbizottság egy 2020-as felülvizsgálat után nem javasolta a depressziószűrést, részben a téves pozitív eredmények lehetősége miatt.
“A végén olyan pontszámot kapunk, amely alapján úgy érezzük, hogy cselekednünk kell” – mondta Stephanie Collier, a McLean Kórház pszichiátere és a massachusettsi Newton-Wellesley Kórház népesség-egészségügyi menedzsment csoportjának tanácsadó pszichiátere, aki nem vett részt az új iránymutatás kidolgozásában.
Az új ajánlások megalkotásához a munkacsoport tagjai mintegy 173 tanulmányból származó bizonyítékot tekintettek át, amelyek a szűrővizsgálatok pontosságát és a depresszió, a szorongásos zavarok és az öngyilkossági kockázat tekintetében rendelkezésre álló beavatkozások hatékonyságát vizsgálták. Néhány tanulmány magának a szűrésnek az egészségi állapotra gyakorolt közvetlen hatását vizsgálta.
A munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy a depresszió szűrése minden felnőttnél – beleértve a várandós vagy szülés utáni, valamint az idősebb felnőtteket is – mérsékelt nettó haszonnal jár, ami megismétli korábbi, 2016-os ajánlásait. A munkacsoport a 65 év alatti felnőttek, köztük a terhesek és a szülés utáni időszakban lévő személyek szorongásszűrését is javasolta, de azt közölte, hogy nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy ugyanezt az ajánlást az idősebb felnőttek esetében is megtegye.
Egyes szorongásos zavarok szűrésére szolgáló kérdőívek az alvással, a fájdalommal és a fáradtsággal kapcsolatos problémákat hangsúlyozzák, amelyek szintén gyakran növekednek az életkorral – mondta Lori Pbert, a munkacsoport tagja és az UMass Chan Medical School népesség- és mennyiségi egészségtudományi tanszékének professzora.
“Lehet, hogy sok idősebb felnőttnél jelezzük, hogy szorongásos rendellenességgel küzd, holott nem is küzd” – mondta Dr. Pbert.
Dr. Pbert szerint nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy az öngyilkossági szűrés mellett vagy ellen ajánlást lehessen tenni. Az Egyesült Államokban a felnőttkori öngyilkossági ráta 2018-ban érte el csúcspontját, de az elmúlt két évtizedben összességében mintegy 30%-kal nőtt.
“Ez sokunk számára a figyelem középpontjában van” – mondta Dr. Pbert.
Áprilisban a munkacsoport némi visszatetszéssel szembesült amiatt, hogy nem tett ajánlást a serdülőkorúak öngyilkossági szűrésére. Az Amerikai Öngyilkosságmegelőzési Alapítvány májusban levelet küldött a munkacsoportnak, amelyben arra kérte őket, hogy vizsgálják felül a bizonyítékokat.
“Ez veszélyt jelenthet az öngyilkosság megelőzésében elért előrehaladásra egy olyan időszakban, amikor ez egyértelműen nemzeti egészségügyi válsághelyzetként jelentkezik” – mondta Christine Yu Moutier, az Amerikai Öngyilkosságmegelőzési Alapítvány vezető orvosa.
Bizonyítékok hiányában az egészségügyi szolgáltatóknak minden egyes beteg esetében a klinikai megítélésük alapján kell eldönteniük, hogy szűrjék-e az öngyilkosságot, vagy sem – mondta Gbenga Ogedegbe, a munkacsoport tagja és a New York-i Egyetem Grossman Orvosi Iskolájának orvos- és népegészségügyi professzora.
Az ajánlások tervezetek, amelyeket a munkacsoport honlapján október 17-ig lehet véleményezni, majd a munkacsoport kiadja a végleges útmutatót.