München a világ legnagyobb járműkiállításának házigazdája. A gyártók standjain szinte minden a klímavédelmemről és az e-modellekről szól. A környezetvédelem jegyében az IAA 1897 óta tartó történetében először jóval több a kerékpár, mint az autógyártó! Petrus Szabolcs helyszíni riportja a bajor fővárosból.
A kiállítás és a gyártók is koncepciót váltanak
Az IAA (Internationale Automobil-Ausstellung), amelynek évtizedekig Berlin adott otthont, néhány éve vándorkiállítás. A legutóbbi, 2019-es frankfurti seregszemle 900.000 ezer látogatót vonzott. A konszernek mégis elégedetlenek voltak. A hatalmas kiállítócsarnokokban lezajlott 11 napos rendezvényt drágának és idejétmúltnak tartották.
München új koncepcióval nyerte el a rendezés jogát: a vásárvárosban csak a szakmai publikumot várják a kiállítók, a nagyközönségnek látványos standokkal és izgalmas programokkal készülnek München belvárosában. 800 kiállító, köztük 17 autógyártó 70 márkájával egy Münchenen keresztül futó 12 kilométeres kék vonal mentén felvonulva igyekeznek megmutatnia a nagyközönségnek, miként képzelik a jövő mindenekelőtt klímabarát mobilitását.
Azzal, hogy München belvárosában hat napig minden a mobilitásról szól, sikerült elpalástolni, hogy számos autógyártó hiányzik. A világ második legnagyobb autókonszernje, a VW csak a kiállítócsarnokokban van jelen. A Stellantis-csoport (Chrysler, Fiat, Peugeot, Citroën, Opel) teljesen távol maradt, ahogy a legtöbb japán márka is, beleértve a világ legnagyobb gyártóját, a Toyotát. Hiányozik sok kultikus márka, így a Ferrari, a Lamborghini, a Bentley és a Rolls-Royce is.
Sok, de kevés a látványos premier
A német autóiparnak úgy kell a látványos seregszemle és a vásárlók szimpátiája, mint egy falat kenyér. Meg kell győznie a világot, hogy a német autóiparnak nagy múltja mellett jövője is van.
„A motorizált mobilitás történetének legnagyobb átalakulását sikertörténetté kell tennünk az autó hazája, Németország számára” – mondta a keddi megnyitón Hildegard Müller, a Német Autógyártók Szövetségének (VDA) elnöke.
„A környezetvédelmi előírások szigorúak, de, ahogy a múltban és a jelenben, úgy jövőben is segíteni fogjuk a kutatást-fejlesztést ezen a kulcsfontosságú iparterületen” – ígérte a megnyitón a szeptember végi választások után a politikából távozó Angele Merkel kvázi utódja nevében.
A gyártók IAA-ra időzítették közel 100 modell bemutatása. Ez Hildegard szerint bizonyítja, hogy Németország továbbra is az autóipar központja. A képet árnyalja, hogy a Mercedes középkategóriás e-limuzinja, az EQE és a VW elektromos kisautója mellett alig van igazán látványos bemutató. Ráadásul az utóbbi, az ID Life csak 2025-ben kerül forgalomba.
A VW ígérete szerint 234 LE teljesítménnyel 180 km/h végsebességre és 440 km hatótávolságra lesz képes és 25 ezer euróba fog kerülni. A Mercedes EQE már 2022-től megvásárolható lesz 192 LE teljesítménnyel és átlagos használat mellett 660 km hatótávolsággal csillagászati 75 ezer euróért.
A klíma minden előtt
A gyártók elsődleges célja a seregszemlén környezettudatosságuk bizonyítsa. Ez a VW koncepciója szerint Európában egyet jelent az elektromotorral. A másik két német gyártó, a BMW és a Mercedes más alternatív meghajtásokban is gondolkozik, de az ő modellpalettájukon is a villanyautók dominálják.
Münchenben kizárólag e-modelleket mutatnak be a gyártók! Így igyekeznek igazolni, hogy komolyan gondolják az ambiciózus célkitűzéseiket. Az Audinak például Európában 2026-tól minden új modellje elektromos lesz, 2033-tól pedig egyáltalán nem akar hagyományos meghajtású kocsikat értékesíteni a kontinensünkön. Ingolstadtban azonban továbbra is gondolnak a sebesség szerelmeseire: az eGT-be 720 LE és hatalmas, 120 kWh teljesítményű akku fog kerülni. Még nagyobb, 1088 LE teljesítményű lesz az e911-es Porsche, amely a tesztek szerint 2,5 másodperc alatt gyorsul 100-ra és 300 km/h végsebességre képes.
Egész más közönséget szólít meg a Dacia 2022 elején piacra kerülő családi hibridje, a 140 LE teljesítményű, 5, illetve 7 üléses Joggere, várhatóan körülbelül 15 ezer euróért. Mélyebben a zsebébe kell nyúlnia annak, aki VW-be akarja ültetni a családot, a 2022-ben piacra kerülő hibrid Bully listaára 45 ezer euró lesz.
Az Opel 2028-tól, Ford pedig 2030-tól tesz kizárólag az e-autóra Európában. A Peugeot célkitűzése szerint 2023-ban a kontinensünkön értékesített autóinak 85, 2025-ben pedig 100 százaléka elektromos lesz.
A kínai Geely a Daimlertől tavaly megvásárolt, de továbbra is a németekkel koprodukcióban készülő Smart elektromos SVU modelljével akar 2022-ben betörni az átalakuló európai piacra.
Az optimista célok csak a személyautókra vonatkoznak. A haszongépjárműveknél és a kisbuszoknál hosszabb ideig gondolkoznak a dízelben az európai gyártók. A VW például még 2026-ban is új dízel Bully modellt akar bevezetni.
Jövő a jelenben: autonóm parkolás és az intelligens ülés
A jövő mobilitása jegyében az autonóm vezetésről sem feledkeztek meg a Münchenben kiállítók. Az önvezető autó ugyan csak középtávon lehet a mindennapok része, de a valóban önállóan beparkoló kocsit már a közeljövőben ígérik.
A bemutatott modellek jól érzékeltetik, hogy a sebesség már egyre kevesebb vásárlónak központi kérdés. Az autózók többségének a kényelem és a digitalizáció is fontosabb. A Ford például fedélzeti meditációs programmal, valamint az autóban ülők légzéséhez és szívveréséhez igazodó ülésmasszázzsal reagál erre.
A bicikli előzi az autót
Az európaiak mobilitáshoz fűződő viszonyának alapvető változását mutatja, hogy a világ legnagyobb jármű kiállításán több kerékpárgyártó vesz részt, mint autókonszern! A 70 kiállítónak tulajdonképpen nincs szüksége a müncheni marketingre. Legyen szó akár hagyományos, akár e-bicikliről, maximális gyártási kapacitás ellenére már csak 2023-ra tudnak felvenni új megrendeléseket a kereskedőktől! Így megengedhetik maguknak az áremelést is. A főleg az alapanyaghiánnyal magyarázott drágulás a prognosztizáltnál 10-20 százaléknál egyelőre alacsonyabb, 5 százalék körül van.
Petrus Szabolcs
